2019. július 17., szerda.       Köszöntjük névnapjukon Endre és Elek nevű olvasóinkat.  Holnap Frigyes napja lesz.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Rabosították, meghurcolták, majd felmentették a bokrosi ellenállási mozgalom vezetőjét

Hírek - Közélet

CSONGRÁD - 2014. Június 3.

Hónapokon keresztül tartó rendőrségi és bírósági hercehurcában, s köztörvényes bűnözők számára is kijáró rabosítás procedúrájában volt része a bokrosi ellenállási mozgalom vezetőjének, csupán azért, mert „beszólt” a csongrádi polgármesternek. A politikus azért jelentette fel Balogh Jánost, mert egy nyílt testületi ülésen szót kért, de mivel nem szólhatott, távozása közben háromszori hazugsággal vádolta meg az ülést vezető Kőrösi Tibort. Az elsőfokú bírósági ítéletben Balogh Jánost felmentették, de az ügyész fellebbezett, azonban kisvártatva jött a kissé szokatlan fordulat, ugyanis a Csongrád megyei főügyész-helyettes visszavonta a fellebbezést, vagyis így már jogerőre emelkedett a felmentő ítélet. Immár nyitottá vált egy korábbi lebegő kérdés is, miszerint a csongrádi politikai életbe két éve vita helyett bevezetett büntetőfeljelentés gyakorlata mennyire használ a kormányzópárt hatalmi rendszerének, valamint a demokrácia és a diktatúra ötvözetéből létrehozott demokratúra miként ássa alá a narancssárga vívmányokat. Az egykori kommunista rendszerben az ilyesfajta eljárások nyomán született szembetűnő döntések után küldtek politikai (!) selyemzsinórt a vétkes pártfunkcionáriusnak. Ez esetben talán már csak az a kérdés, hogy ki(k)nek címzik majd a borítéko(ka)t, vagyis ama zsinórt hány részre osztják.

Az alábbi videón látható, illetve az itt vázolt eseménysor miatt robbant ki vita a csongrádi polgármester, valamint Bokros városrész ellenállási mozgalmának vezetője között.

Balogh János háromszori hazugsággal vádolta meg Kőrösi Tibort. A cselekmény nagy nyilvánosság előtt zajlott, többek között azért, mert akkoriban még a nyílt önkormányzati képviselő-testületi ülések teljes, vágatlan felvételét közreadták a közpénzből, évente sok-sok millió forinttal finanszírozott városi televízióban. (Manapság már csak egy rövidített, megmagyarázó bejátszásokkal kiegészített változat alapján tájékozódhatnak a nézők. – a szerk.) A fellángolás egyik oka az volt, hogy korábban a polgármester – meghívott vendégként – részt vett egy, a bokrosi ellenállási mozgalom vezetője által szervezett lakossági fórumon, ahol számos kérdésben éles vita alakult ki közöttük. Mivel a 2010-es helyhatósági választás után közel három évig a területi képviselő, az alpolgármesteri tisztséget is betöltő Gyovai Gáspár egyetlen hasonló összejövetelt sem tartott, s az ígért részönkormányzatnak se híre, se hamva nem volt, a mozgalmi felbuzdulást széles körű lakossági felháborodás is alátámasztotta. A fórum után Balogh János ellen politikai lépéseket tett a helyi hatalom. Az érintett szerint őt sértő hangvételű, egyoldalú beállítású írás jelent meg a közpénzből fenntartott városi nyomtatott kiadványban. Amellett a polgármester is szabadjára engedte a tollát, s az internetes naplójában Maunika show címmel (az egyik kereskedelmi televízió egykori, Mónika show című műsorára utalva – a szerk.) jellemezte sajátosan a mozgalom vezetőjét. Mivel Balogh János úgy vélte, hogy a naplóban megjelent írás révén szerinte őt faji megkülönböztetéssel (szerinte a címbeli Mónika helyett Maunika szerepeltetése utalt erre – a szerk.) illető polgármester megsértette, ezért az első számú városvezető állításaival szemben a legközelebbi nyílt képviselő-testületi ülésen, nagy nyilvánosság előtt akarta tisztázni magát. A 2013. június 14-én reggel 8 órára meghirdetett rendkívüli ülésen egy percben kívánta elmondani az álláspontját. A mintegy félórás késéssel kezdődött tanácskozás előtt Balogh János mindvégig a díszteremben foglalt helyet, majd az ülés megnyitása után kézfeltartással és a padsorból kiállással is jelezte a szándékát, hogy szót kér, de a polgármester ezt megtagadta, azzal az indokkal, hogy erre az önkormányzat működési szabályai szerint nincs lehetősége.

Részletkérdésnek tűnhet, de mégsem az – ráadásul a helyi demokratikus viszonyokat jól jellemzi –, hogy az önkormányzat szervezeti és működési szabályzata (SZMSZ) vonatkozó kitételére az ülés vezetését segítő Nagy Rusztem Zoltán jegyző vélhetően nem hívta fel (kellőképpen?) a polgármester figyelmét, holott rendzavarás miatt alapvetően félbe kell szakítani a tanácskozást. Az SZMSZ kilencedik paragrafusának második bekezdése szerint „A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, a polgármester a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja, ennek megtörténtéig az ülést félbeszakítja.” Mivel Balogh János a felszólítás ellenére is tovább zavarta az ülést, azt mindaddig nem lehetett volna folytatni, amíg a rendzavaró el nem hagyja a városháza dísztermét.

Az SZMSZ tizenötödik paragrafusának negyedik bekezdése szerint a polgármester viszont Balogh János kérését egyértelmű kijelentéssel nem utasíthatta volna vissza, ám ha már szabályt szegett az ülés vezetője, azt például csak a kormányhivatalhoz benyújtott panasz révén lehetett volna orvosolni, s nem bekiabálással. Az SZMSZ a Balogh János ülés elején elmondott kérelme ügyében egyébként egyértelmű iránymutatást tartalmaz: „A tanácskozási joggal nem rendelkező napirendhez kapcsolódó felszólalását maximum öt perc időkeretben a képviselő-testület egyszerű többséggel engedélyezi. A felszólalási szándékot írásban, a napirend megjelölésével az ülés megkezdéséig lehet jelezni a polgármesternek, vagy kézfelemeléssel a napirend vitája során.” Vagyis, ha esetleg a polgármester figyelmezteti az ügymenetre a szólást kérőt, majd – tekintettel arra, hogy rendkívüli ülésről volt szó – a napirend megállapítása után, a felszólamlás ügyében megszavaztatja a testületet, hogy napirendi ponthoz hozzászólhat-e Balogh János, máris demokratikusabbnak tűnő (lett volna) a helyzet. Ráadásul, ha testület többségében kiáll a polgármester álláspontja mellett, s a voksolás eredményeként elutasítja Balogh János kérését, máris helyreáll(hatot)t volna a rend, s még a polgármester akarata is érvényesült volna. Ugyan egy ilyen döntéssel a teljes képviselő-testület megcsúfolta volna a demokráciát, de a mozgalom vezetője mehetett volna „Isten hírével”, s még a morgási joga is elveszett volna. Így viszont másként alakult a „leányzó fekvése”. Mindent összevetve, egyik részről sem volt elegáns a megnyilvánulás, s főként nem mindaz, ami ezek után következett.

A sérelmek miatt – még az ominózus tanácskozás elején – Kőrösi Tibor és Balogh János is feljelentéssel fenyegette meg egymást. A polgármester az ügyben büntetőfeljelentést tett, melyet a rendőrség megalapozottnak ítélt. A mozgalom vezetőjének hasonló lépését viszont nem tartotta a rendőrség annyira megalapozottnak, hogy nyomozást rendeljen el, ezért ama ügyet a területileg illetékes járásbírósághoz továbbította. A Csongrádi Járásbíróságon elfogultságot jelentettek be, az ügyet ezért a Hódmezővásárhelyi Járásbíróság kapta meg, amely a Kőrösi Tibor ellen indított eljárást – tárgyalás nélkül – az alábbi indoklással megszüntette (a képekre kattintva olvasható az indoklás mind a négy oldala):

Mivel a rendőrség Kőrösi Tibor feljelentése nyomán Balogh János ügyét bűncselekményként kezelte, a bokrosi mozgalmárt – az elfogultságot jelentő csongrádi rendőrkapitányság helyett eljáró kisteleki kapitányságon – rabosították. Az eljárás során a büntetlen előéletű, hatvanként éves Balogh Jánostól ujj- és tenyérlenyomatot vettek, s természetesen három beállítású, számozott fotó is készült róla. Mivel Kőrösi Tibor esetében nyomozás nem indult, ellene a rabosítást sem rendelték el.

A Kőrösi Tibor feljelentése nyomán indult ügyben az elsőfokú ítélet egyértelműen Balogh Jánosnak adott igazat (a részletes indoklás az alábbi képekre kattintva olvasható):

Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész fellebbezett, indoklása az alábbi fotókra kattintva olvasható:

Az ügy mégis másodfokú ítélet nélkül zárult le, ugyanis a Csongrád Megyei Főügyészség főügyész-helyettese, Törő Sándor az eljáró ügyész, Turcsik Magdolna által bejelentett fellebbezést május 13-án visszavonta, s miután ezt a dokumentumot május 21-én a Csongrádi Járásbíróságon hivatalosan iktatták, az elsőfokú ítélet aznap jogerőre is emelkedett.

Az eljárás nem szokványos befejezése után Balogh Jánost minden vád alól felmentették, s az azonosítószámmal ellátott fotóit, valamint az ujj- és tenyérlenyomatait törlik a bűnügyi nyilvántartásból.

Hírportálunkon megjelenő információk bármilyen utánközlése kizárólag a website tulajdonosának írásbeli engedélyével lehetséges.


 
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés