CSONGRÁD - 2013. Február 20.

Amikor tavaly ősszel gyergyószentmiklósi családok Csongrádon tettek állampolgársági esküt, ismét napirendre került a két település közötti testvérkapcsolati lehetőség témája. A Máramarossziget közelében lévő, a Tisza mellett fekvő Hosszúmezővel kialakított együttműködés elsikkadt, így jelenleg Csongrádnak egyetlen erdélyi településsel sincs önkormányzati szintű együttműködése. Kőrösi Tibor polgármester szerint a csütörtöki testületi ülésen napirendre kerülő előterjesztés alapján elindulhat Gyergyószentmiklóssal a hivatalos kapcsolatfelvétel, s a döntés nyomán a székelyzászló csongrádi nyilvános elhelyezésére is sor kerülhet. A székelyzászló kihelyezését egy héttel ezelőtt kezdeményező helyi jobbikos pártelnök, Laczkó Zsolt viszont úgy véli, hogy „az elmúlt hétig a városvezetők a székelykérdésről teljesen megfeledkeztek, s amikor a Jobbik kezdeményezte a zászló kitűzését, a városházán elkezdtek kapkodni, előterjesztést készítettek, magyarázkodtak, a helyi fideszes arroganciát és stílust azonban jól mutatja, hogy a székelyzászló még egy hét elteltével se kerülhetett ki a városházára”.

A február 21-i soros önkormányzati képviselő-testületi ülésen tárgyal a csongrádi városvezetés egy székely testvér-települési kapcsolatfelvételről, valamint a székelyzászló helyi kitűzésének a lehetőségéről. Az előterjesztés egyik határozati javaslata szerint a székelyzászló „méltó elhelyezéséről” a polgármesternek azonnal gondoskodnia kell majd. Az, hogy mi lesz ez a „méltó hely”, az előterjesztésből nem derül ki.

A székelyzászló csongrádi városházi kitűzését a múlt kedden előterjesztés-javaslatban kezdeményezte a Jobbik Magyarországért Mozgalom Csongrádi Alapszervezete, ám a múlt csütörtöki rendkívüli testületi ülésen a témát a polgármester nem terjesztette elő. A Laczkó Zsolt által adományként a városházára személyesen bevitt székelyzászlót a polgármester visszautasította. A Jobbik helyi pártszervezeti vezetője szerint egy hete még semmit nem lehetett tudni arról, hogy a csongrádi fideszes városvezetés odafigyelne a székely nemzettársaink égető gondjaira, „ viszont a jobbikos kezdeményezés megismerése után hirtelen megvilágosodtak a fideszes elmék, s két nap múlva már elkészítettek egy testvérkapcsolat-felvételt előkészítő előterjesztést is”. Laczkó Zsolt leszögezte: „bár elutasítóan viselkedett a polgármester, azt azért remélte Kőrösi Tibortól, hogy legalább kitűzi a városházára székelyzászlót, de még arra se volt képes”.

A Jobbik helyi elnökének megállapításait Kőrös Tibor polgármester érthetetlennek, a vádjait alaptalannak nevezte, mondván, szeptemberben ő maga kezdte meg a gyergyószentmiklósi testvér-települési kapcsolatfelvétel előkészítését. A csütörtökön napirendre kerülő előterjesztésben pedig szerinte teljesen egyértelműen szerepel, hogy a város a székelyzászló méltó elhelyezésére törekszik, s „ahhoz a megfelelő döntést csütörtökön meg is hozza a képviselő-testület”.

Kőrösi Tibor úgy véli, Csongrád számára teljesen megfelelő testvérvárosnak ígérkezik Gyergyószentmiklós, hiszen Székelyföld szívében helyezkedik el, jelenleg közel húszezren lakják, s a lakosok döntő többsége magyarnak vallja magát. Mindehhez hozzátette: a székely várossal már eddig is kiváló kapcsolatokat ápolt a Csongrádi Fúvószenekar, a Múzsa Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, továbbá egy helyi cég, melynek vezetője is segíti majd a leendő testvér-települési kapcsolatok elmélyítését.

A csongrádi önkormányzati képviselő-testület legutóbb az előző választási ciklus utolsó évében, a 2010. január 22-i ülésén tekintette át Csongrád testvér-települési kapcsolatait. Az összegző előterjesztésben kitértek a Hosszúmezővel kialakított kapcsolat elsorvadására is. E témát a beszámolóban egyetlen mondattal intézték el: „Az erdélyi, romániai Hosszúmező település önkormányzatával hosszú ideig éves szinten több találkozót szerveztünk, de ez a kapcsolat az utóbbi időben szinte teljesen megszűnt, mára csak az Erdélyi Baráti Kör tagjai tartják a kapcsolatot a hosszúmezei családokkal”.

Ez ügyben megkerestük a korábbi csongrádi polgármestert, Bedő Tamást, aki a hosszúmezei kapcsolatápolás jegyében polgármesterként, valamint – korábban, még Molnár József polgármestersége idején – városgazdasági bizottsági elnökként is járt az ukrán határszélen fekvő faluban. A számos személyes szállal is Erdélyhez kötődő politikus emlékei szerint a Máramarossziget melletti faluban mindig szívélyesen fogadták a csongrádiakat. A két település egy szennyvíz-beruházási pályázat benyújtásában is együttműködött. Ugyancsak kiválónak nevezte a hosszúmezeiek és a csongrádiak kapcsolatát Molnár József, aki még polgármesterként, néhai Losocziné Piroska Réka önkormányzati képviselő, volt polgármester, az Erdélyi Baráti Kör alapító elnöke társaságában járt Hosszúmezőn. Az igen szegény, s a román kulturális elnyomás béklyójával küzdő faluba a látogatások alkalmával rengeteg adományt, így például magyar nyelvű könyvek százait vitték a csongrádi delegációk. Molnár József szerint Csongrád Hosszúmezővel elsősorban nem gazdasági, hanem nemzettársi, baráti kapcsolatra törekedett.

A Csongrád és Hosszúmező közötti kapcsolat megújítását az Erdélyi Baráti Kör elnöke, Gyapjas Mihály lehetségesnek tartja, ezért ez ügyben a polgármesternek – akár a személyes, baráti kapcsolatai révén is – hajlandó segítséget nyújtani.

Hírportálunkon megjelenő információk bármilyen utánközlése kizárólag a website tulajdonosának írásbeli engedélyével lehetséges.