CSONGRÁD - 2011. Június 9.

A piros téglák és a térrendezés összhatása miatt a moszkvai Красная площадь elnevezése alapján 2010. ősze óta egyes csongrádiak vörös térnek csúfolják a szocialista Bedő Tamás polgármestersége utolsó évében felújított városközponti területet. A tavaly október 3-án este Csongrádra köszöntött új világban a tércsúfítást sikerült bombasztikusan megfejelni: a városháza és a templom elé májusban ágyúgolyókra hasonlító térelválasztó elemeket telepítettek.

A csongrádi városközpont-rehabilitációs munkákat folyamatosan botrányok övezik. Legutóbb a Kossuth téri volt MSZMP-székházból a Szentháromság téri volt Magyar Király Szálló épületébe költöztetett városi galéria teljes padlózata ment tönkre.

Néhány hónappal korábban a Kossuth tér városháza előtti részén mozgósodtak ki a térburkolat elemei, emiatt a térrész burkolatát felszedték, majd újra lerakták. A Nagyboldogasszony-templom előtti Szent István-szobrot alkotó, Pro Urbe Csongrád kitüntetéssel is elismert Tóth Béla szobrászművész által „alvázmosó szerkezetnek” nevezett szökőkút és környezete, valamint a templom előtti térburkolat megóvása érdekében az önkormányzat vezetése elhatározta, hogy a két terület használatát a járművek számára fizikailag is lehetetlenné teszik.

A térburkolat újrarakása, s a térelválasztó elemek elkészítése és kihelyezése a városnak egy fillérjébe sem került – jelentette ki érdeklődésünkre Kőrösi Tibor polgármester. A szimbolikus kerítésnek is tekinthető gömbök viszont úgy néznek ki, mint az egykori ágyúgolyók, emiatt városszerte többféleképpen is viccelődnek a beruházásról: 1. „Kőrösi szétlövette Bedő vörös terét” 2. „Bedő lyukas volt, Kőrösi golyós lett”. Az ilyen, s az ehhez hasonló humoros megjegyzésekről a polgármester is hallott, szerinte azonban most ez volt a leggyorsabb, s az önkormányzatnak semmibe sem kerülő, mégis kellőképpen hatékony megoldás. Az viszont már a polgármester szerint is egy jövőbe mutató kérdés, hogyan lehet majd a téren egy végleges, a közvélemény által is elfogadott műszaki megoldást alkalmazni – mégpedig úgy, hogy arra a szükséges pénzügyi fedezet is kellő időben és mértékben rendelkezésre álljon.

A tér új burkolatát alapvetően a korábban megépült, templom előtti kövezet stílusának a folytatásaként kellett megépíteni. Hajdú Tamás városi főépítésztől megtudtuk: az eredeti tervek szerint a városháza előtti térburkolat nem egy nagy forgalmú parkolóhoz, hanem egy alkalmanként gépkocsival is használt, jobbára csak személyforgalom által terhelt terület lefedéseként készült. A műszaki leírásban is a következő szerepel: a szökőkút körüli területet mindkét oldalon a gépkocsik behajtását akadályozó ülőkő és virágsáv határolja; a gépkocsi-terhelésre méretezett téglaburkolatra – kiemelkedő alkalmak esetén – lehetséges a behajtás, valamint itt kerül kialakításra a parkolóhelyek egy része, amelyeket a külön engedéllyel rendelkező gépkocsik használhatnak. Ez alapján az alkalmazott burkolati rakásmód azt lehetővé tette volna, hogy kiemelt városi vendégek fogadása, vagy családi rendezvények (például házasságkötések) idején néhány jármű – alkalmi engedéllyel – behajtson, viszont nem nagyszámú forgalomra volt tervezve (méretezve).

A szökőkút körüli, s a templom előtti térrész forgalom előli elzárását a főépítész szerint műszakilag mindenképpen meg kellett oldani, ugyanis a Szent István-szobor előtti területen is egyre többször fordultak meg a gépkocsik, s a szökőkút mellett, illetve a szökőkúton is rendszeresen parkoltak különféle járművek.

Felvetésünkre, miszerint miért nem lehetett vékony és elegáns kis oszlopokat összekötő díszes lánccal, vagy burkolatba süllyeszthető, s csak időnként kiemelt térelválasztó rudakkal megoldani az elhatárolást, Hajdú Tamás leszögezte: az esztétikai megjelenés megítélése, a vizuális élményszint minden emberben más és más, teljesen szubjektív. Véleménye szerint a most alkalmazott poller típus – vagy ahogyan mostanság ezt a csongrádiak emlegetik: ágyúgolyók – révén sérült talán legkevésbé a tér építészeti értéke. Lehetőségként felmerült a süllyeszthető elemek beépítése is, de az a jelenleginek a többszörösébe került volna, így azt a kivitelező a helyreállítási munkák részeként feltehetően nem építette volna be ingyenesen. Az egyeztetések során a láncos kialakítás is szóba került, de minden szempontot összevetve a jelenlegi megoldás mellett döntöttek. A főépítész mindehhez hozzátette: a behajtást megtiltó KRESZ-táblák kihelyezése egykor szintén szóba került, de ha az elmúlt hónapokban tapasztalt, s a téren naponta sorozatosan megnyilvánult „közlekedési kulturálatlanságot” figyelembe vesszük, annak nem sok hatása lett volna. A főépítész szerint is sajnos sokszor olyan közismert személyek használták így a teret „szabálytalanul” parkolásra, akiknek inkább a példamutatás lett volna a feladatuk.

Hajdú Tamás úgy véli: az ideális az lenne, ha az autósokban fel sem merülne, hogy rá lehet hajtani egy közterület szökőkútjára, vagy, hogy egy köztéri szobor körüli díszburkolatot – ami csakis gyalogos forgalmi terhelésre készült – gépkocsifordulóként is lehet használni. Amíg szerinte ez a gondolkodás nem alakul ki mindenki fejében, városunkban is alkalmazni kell bizonyos, nem mindig teljesen az adott térbe illő műszaki megoldásokat.

A poller-sor kihelyezése óta Hajdú Tamás szerint jól érzékelhető, hogy a városháza előtt a közlekedési kultúra megváltozott, sokkal rendezettebb a tér „élete”, egyben a gyalogos közlekedés is biztonságosabb, hiszen a térelválasztók a gyalogosok figyelmét is felhívják a gépjárművek által igénybe vett, térburkolattal ellátott forgalmas útszakaszra.

S bár a városháza előtt nincs kihelyezve várakozást tiltó KRESZ-tábla, a főépítész ezúton is kéri a közlekedőket, hogy a parkoló „körforgalmának” biztosíthatósága érdekében a lépcső előtti beszűkült szakaszon ne parkoljanak. Kiszállás idejére természetesen meg szabad állni, de utána az autóval csak a kijelölt parkolóhelyek valamelyikére lehet beállni.

A város korábbi polgármestere, Bedő Tamás a Kossuth tér városháza előtti részének jelenlegi állapotáról érdeklődésünkre elmondta: egyetért a főépítész véleményével, miszerint elsősorban az önkormányzat jelenlegi első számú vezetőinek kellett volna a közlekedési kultúra területén példát mutatniuk azzal, hogy alkalmanként például nem parkolnak közvetlenül a szökőkút tetejére. Az új térelválasztó elemekről a szocialista politikus csak annyit mondott: most igazán kíváncsi lenne Tóth Béla szobrászművész véleményére, aki a részben a saját testvére által készített tervek alapján készült munkákat már akkor is nyilvánosan és élesen kritizálta, amikor a tér harmóniáját semmiféle golyó nem borította fel. (A szobrászművész véleménye június 10-én délutántól külön cikkben olvasható a közéleti rovatunkban – a szerk.)

A csongrádi képviselő-testület szocialista frakcióját ez év február végéig vezető volt polgármester kritikájáról a Fidesz helyi frakcióvezetőjét, Pap Gabriella alpolgármestert is megkérdeztük, aki visszautasította Bedő Tamás állításait. Mint mondta: az önkormányzati vezetők eddig is csak elvétve, például az udvarban kialakított parkolók telítettsége esetén használták a városháza előtti kijelölt parkolókat. Az alpolgármester szerint inkább az a fő gond, hogy az előző választási ciklusban a szocialista polgármester és munkatársai egy korántsem megfelelően átgondolt térrekonstrukciót készítettek elő. Pap Gabriella úgy véli, a mozi előtti terület átformálása, a többnyire még a gördeszkázó fiatalok szerint is célszerűtlen és értelmetlen betongödör kialakítása helyett egy szép és korszerű szökőkúttal, szabadtéri színpaddal felszerelt, e területnek a mindennapok során „életet adó” beruházást is el lehetett volna végeztetni. Az alpolgármester szerint a városháza előtt tavaly rohamtempóban készült munkák helyett megvalósulhatott volna egy minőségi térburkolat, amely a hétköznapokon a hivatali ügyintézésre érkezők számára lehetővé tenné a parkolást, s a különféle rendezvények, például az esküvők alkalmával szintén impozáns környezetet biztosítana. Ehelyett hónapok óta műszaki problémák sorát kell orvosolni, mégpedig úgy, hogy lehetőség sincs jelentősebb műszaki beavatkozásra, hiszen a térfelújítás is uniós és állami pénzek felhasználásával valósult meg, ami még közel öt évig szinte teljesen megköti az önkormányzati vezetők kezét.

Fotók: Huszka Vivien

Hírportálunkon megjelenő információk bármilyen utánközlése kizárólag a website tulajdonosának írásbeli engedélyével lehetséges.