2019. október 17., csütörtök.       Köszöntjük névnapjukon Hedvig nevű olvasóinkat.  Holnap Lukács napja lesz.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Szellemi szabadtér

Hírek - Közélet

CSONGRÁD - 2013. Június 28.

Bár tető alá, mégis szellemi szabadtérbe került a Faludy György Irodalmi Műhely idei második nyáresti rendezvénye, melyen mintegy harminc-harmincöt érdeklődő vett részt. Ezúttal a szentesi színháztörténetet, valamint a Tóth József életét és munkásságát bemutató könyvek szerzőjeként Kruzslicz Pál helytörténet-kutató, a szentesi művelődési ház egykori igazgatója, a megszűnt Rádió Szentes egyik alapítója volt a vendég. Az előadó és a jelenlévők a mintegy kétórás program során megállapították, hogy a kultúra megfelelő finanszírozása nélkül nincs sem kisebb, sem nagyobb működő közösség.

Mint ahogyan május végén megírtuk, Kecskés László és felesége, Pozsár Mária tavasszal és nyáron a saját családi házuk kertjében ideális környezetet biztosít a Faludy György Irodalmi Műhely Pázsit című idei nyári rendezvénysorozatának.

Az est házigazdája – Kecskés László mellett – Góg János Juhász Gyula-díjas költő, a műhely vezetője, a Raszter Kiadó igazgatója, közreműködője pedig Csák László hangász és Varga Nándor előadó volt. A szervezők ezúttal Kruzslicz Pál helytörténet-kutatót, újságírót, a szentesi művelődési- és ifjúsági ház igazgatóját, az már megszűnt Rádió Szentes egyik létrehozóját hívták a „pázsitra”.

A szerző nemrégen jelentette meg a hatodik helytörténeti könyvét. Három éve a szentesi színház történetét vetette papírra, Thália Szentesen címmel, de már akkor gyűjtötte a most kötet anyagát is, melyben Tóth József életét és munkásságát mutatja be. A szentesi születésű színész Petőfi Sándor kortársa, valamint Jókai Mór és Laborfalvi Róza barátja volt, s a Nemzeti Színház színigazgatóságáig vitte. Leszármazottai Kanadában élnek.

A rendezvényen a helytörténetírás, annak fontossága, a megírt munkák kiadásának anyagi háttere, s a kultúra finanszírozásának szentesi módszere határozta meg a beszélgetés fő irányvonalát. Kruzslicz Pál hangsúlyozta: egy város, vagy valamely kisebb-nagyobb közösség életében a helytörténet, és annak megörökítése a közösség szövetét adja. Erre Csongrádon jó példa az Oppidum című helytörténeti periodika, de szerinte a Föveny című irodalmi folyóirat is egyre inkább ilyen szerepet tölt be.

Az előadó és a jelenlévők együttesen megállapították, hogy a kultúra megfelelő finanszírozása nélkül nincs sem kisebb, sem nagyobb működő közösség. S hogy mi az a kulturális mérce és szint, amely alapján a finanszírozás megvalósul, az Kruzslicz Pál szerint a helyi döntéshozók, a kultúra forrásai felett döntők ítélőképességén, igényén és affinitásán múlik.

A „szellemi szabadtér” meghozta a várt eredményt. A legújabb rendezvény iránti érdeklődés megerősítette a szervezőket abban, hogy a kezdeményezésük folytatásra érdemes, ezért július 31-én „Mesterek és tanítványok” címmel a helyi művésztelepen vendégeskedők látogatnak el a Justh Gyula utcai magánház kertjébe, ahol a képzőművészetről zenés irodalmi fűszerezéssel rendeznek diskurzust. A tervek szerint augusztus végén egy különös – több mint fél évezreden átívelő – irodalmi esten vehetnek részt az érdeklődők.

Nemeskéri-Orbán István

Hírportálunkon megjelenő információk bármilyen utánközlése kizárólag a website tulajdonosának írásbeli engedélyével lehetséges.


 
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés