CSONGRÁD - 2011. Július 7.

A legszebb Tisza-parti kisvárost egy turisztikai pályázatban a Dél-Dunántúl gyöngyszemének nevezők ma délután egy Fő utcai kávézó teraszán nyíltan megfenyegették a szerkesztőségünket. Az olasz krimikből jól ismert modorban közölték: pontosan hét napot adnak arra, hogy eltávolítsuk a róluk szóló cikkeket, különben…

A Csongrádot a Dél-Dunántúlra álmodó budapesti betéti társaság vezetője és munkatársai nem árulták el, hogy pontosan mi is történik majd szerkesztőségünkkel, különös tekintettel a róluk szóló első és második cikk szerzőjével, ha 2011. július 14-én 17 óra 15 percig azokat el nem távolítjuk a híroldalunkról. A cikkeinkben eddig meg nem nevezett BPR-Consulting Bt. ügyvezető igazgatója, Vajda András két társával érkezett a Fő utcai egyik kávézó teraszára megbeszélt, általa kezdeményezett találkozónkra. Mivel „mi sem most jöttünk le a falvédőről”, kellőképpen felkészültünk a diskurzusra: egy ismerőseinkből álló háromfős társaság „véletlenül” épp ott tartózkodott, s a beszélgetés során is két fő képviselte a szerkesztőséget.

Vajda András mindenekelőtt belekezdett egy, újságírásról szóló tudálékos eszmefuttatásba, de két perc után közöltük vele, hogy „majd szólunk, ha a tanácsaira lesz szükségünk”, s megkértük, térjen rá a tárgyra. Ekkor az igazgató ahelyett, hogy elmondta volna, mi a konkrét kifogása, tovább korholta lapunkat, majd „nyomatékosan kérte”, tüntessük el a róluk szóló cikkeket. Mivel az ilyesfajta elvárások teljesítésének nem ez az intézési módja, kértük, nyilatkozzon az álláspontjáról, s azt nyomban közzé is tesszük. Vajda András ezt – újabb minősítő gondolatok kíséretében – nem tartotta megfelelő megoldásnak. A cégvezető a lapunk jogi képviselőjének elérhetőségeit tartalmazó névjegykártyát sem vette át, azonban a két társának fejbólogató és szavakba is öntött támogatása mellett közölte még összesen kilenc alkalommal, hogy „nekünk is jobb lesz, ha levesszük a cikket”, illetve „nem véletlenül kéri, hogy vegyük le a cikkeket”. Ekkor már kíváncsiak lettünk, mi történik velünk, ha nem teszünk eleget a követelőzésüknek, ám a választ nem kaptuk meg, csak egy sokat sejtető félmondatot ejtett el az ügyvezető, melyet a vele érkezett, általunk ismeretlen (állítólag valamilyen Sági családhoz tartozó) „csongrádi kapcsolat” is megismételt: „- Na ez a jó kérdés, hogy mi lesz akkor…”

A beszélgetés rövidesen értelmetlenné vált, hiszen szerintük hiába emlegetjük a hatályban lévő rendelkezéseket, a Tisza Csongrád melletti szakaszán lehet vízisíelni. A homokpart mesterséges létrejöttére vonatkozó mondatuk, valamint Csongrád Dél-Dunántúlra tájolása pedig csupán gépelési, illetve másolási hiba volt. Ismételgették, hogy őket Csongrádon mindenki támogatja, hiszen az itt lakók tudják, a BPR-Consulting jót akar nekik. Mindehhez azonban hozzátették: a pályázatuk nem nyilvános, ezért az önkormányzati előterjesztés ügyében is lépnek majd. A beszélgetés zárásaként – mivel nem hatott ránk a „nyomatékos felhívás” – Vajda András az olasz krimikből jól ismert hangsúllyal és gesztusokkal közölte: pontosan hét napunk van a cikkek eltávolítására, s nagyon ajánlja a figyelmünkbe ezt a hét napos határidőt.

Szerkesztőségünk megtette az ilyen helyzetekben szokásos lépéseket. Munkatársainkon kívül jelenleg már kilencen foglalkoznak az üggyel. A cég hátterének és valós pályázati szándékának a feltárását már csütörtök este megkezdte két szakember, s a budapesti szálak felgöngyölítésén is dolgozik egy újságíró kolléga. A fenyegetőzés miatt a város rendőrkapitányát, valamint egy szerkesztőségünkkel folyamatosan kapcsolatban álló magas rangú rendőrtisztet is tájékoztattuk a történtekről, valamint a „magas lóról beszélés” hátterét biztosító, a cég és vezetője múltjából fakadó önbizalom kiváltó okáról.

A rendőri szempároknak természetesen rögtön feltűnt az ominózus pályázat olvasása közben pár érdekesség, többek között e sokat mondó okfejtés, mely a hetedik oldalon virít: „A szolgáltatásunk a kedvezményrendszer és a bérletrendszer bevezetése miatt nagy valószínűséggel növeli a tartózkodási időt, illetve mivel olyan szolgáltatást kínál, ami korábban nem volt elérhető a környéken, jó eséllyel vonzza majd a nemcsak a Csongrád megyei vendégeket, hanem a Bács-Kiskun megyéből érkezőket is, ahol az „ismert okok” miatt (pl. aranyháromszög, olajügyek, szeszügyek stb.) van egy értéknövelt szolgáltatások iránt fogékony és fizetőképes kereslet.”

Az effajta tájékozottság persze nem lehet véletlen. A HVG hetilap 2007-ben a Krimikellékek a Zuschlag-ügyben című cikkében a cégről a következőt írta: „Ladosról azt sejtik a nyomozók, hogy németországi rokonainál bujkál. Egykori munkatársai környezetében ugyanakkor az épségéért aggódnak, állítva, hónapok óta nem adott életjelet. Bármi akadályozza is a 25 éves fiatalembert a felbukkanásban - avagy bárki finanszírozza is a bujkálását -, a titkár alighanem több szimpla baleknál. Legalábbis erre utal, hogy nem akármilyen cégnél dolgozott, a BPR-Consulting Bt. segédkezett tavaly nyáron a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem légierő-műveleti tanszékének tananyagot készíteni az afganisztáni magyar NATO-misszió légiforgalmi irányítóinak kiképzésére.”

Szerkesztőségünk természetesen a továbbiakban is biztosít interjúra lehetőséget a BPR-Consulting Bt. vezetője számára, hiszen betartottuk és betartjuk a törvényi előírásokat. Arról azonban még egyetlen jogszabályban sem olvastunk, hogy a csongrádi önkormányzattal együttműködést kötő cégekről tilos igazat írni, s ha ezt valaki meg merészeli tenni, azonnal meg is lehet fenyegetni.

Hírportálunkon megjelenő információk bármilyen utánközlése kizárólag a website tulajdonosának írásbeli engedélyével lehetséges.