2019. október 17., csütörtök.       Köszöntjük névnapjukon Hedvig nevű olvasóinkat.  Holnap Lukács napja lesz.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A protekcionizmus

Hírek - Szubjektív

Régi problémája az emberiségnek, hogy hogyan védje meg a lokális gazdaságát, egyéni és helyi érdekeit. Már ősidők óta alkalmazott módszer a helyi termelés, kereskedelem és szolgáltatás előnyben (protekcióban) részesítése. Ezzel tudniillik erősíteni képes a helyi gazdaságot, meg tudja tartani a lakosságot, sőt helyben képesek gazdasági fejlődést generálni.

Klasszikus közgazdasági értelemben a protekcionizmus azt jelenti, hogy a hazai piacot biztosítjuk a hazai termelők számára. Ez azonban a mai világgazdasági körülmények között – az árutermelés jelen szintjén – nehezen tartható. Egy másik vetülete a hazai/lokális fogyasztás, a hazai termékek, szolgáltatások igénybe vétele, a hazai (belföldi) tulajdonú kereskedelmi hálózatok és kiskereskedők preferálása a multinacionális és az ”off shore” * kereskedelemmel szemben, s ebben az értelemben már egy szomszédos város, vagy szomszédos ország kereskedelme is „off-shore” kereskedelem, függetlenül annak ottani adótartalmától.

A városaink, településeink vezetői gyakran elkövetik azt a hibát – mint ahogy ez itt helyben is megtörtént jó néhány alkalommal –, hogy olyan feladatokra hoznak kívülről szakértőket és cégvezetőket, vállalkozásokat, munkavállalókat, amelyek megoldására a településen belül is rendelkezésre állnak megfelelő szakmai, szellemi és fizikai kapacitások. Ez az elmúlt két évtizedben Csongrád városának több százmilliós hátrányt okozott, és hozzájárult a város egyre súlyosbodó gazdasági és ebből következő demográfiai leépüléséhez. (A helyben lakó foglalkoztatott és családja után a város normatív költségvetési támogatásban részesül, a személyi jövedelemadó elosztásából is részesül, az általa itt elfogyasztott javakból keletkező származékos jövedelem további munkahelyeket és jövedelmeket generál, működik az adott mikrogazdasági környezet. Ellenkező esetben ez mind máshol (más településen, országban) generál munkahelyeket, jövedelmeket, és végső soron jólétet, vagyis ebből következően növekedést, demográfiai és gazdasági szinten egyaránt, hiszen e kettő összefügg.)

Azt nem tudom, hogy átbillentünk-e már azon a kritikus ponton, ahonnan már nincs visszaút, és a város (Csongrád) a huszonegyedik században menthetetlenül a kiürülő, elhaló települések közé kerül. Mégis legalább a gondolkodás szintjén megérné áttekinteni a témát, s a város vezetése tehetne lépéseket ennek a folyamatnak a támogatása, megerősítése, végső soron újraépítése terén. Feltéve, ha alkalmas lenne – térben és időben – hosszú távú gondolkodásra, s nem ragadna le a rövid távú, egyéni rablás és a kicsinyes politikai bosszúk szintjén.

Az önkormányzatoknak vannak eszközei a protekcionizmusra. Bizonyos településméret alatt illetve egy jól meghatározható településméret felett ugyanis többnyire az önkormányzatok a legjelentősebb foglalkoztatók. Adó- és díjpolitikával, kedvezményekkel és támogatásokkal, valamint felvilágosítással, végső soron a beruházásokhoz kapcsolódó közpolitizálással elősegíthetik településeik megmaradását.

Néhány példával szeretném megvilágítani és alátámasztani az állításom, miszerint a keletkezett jövedelmek helyben tartása és helyben felhasználása további helyi gazdasági tevékenységet generál – elősegítve a település megmaradását, fejlődését.

Ha a helyben jövedelmekkel rendelkezők helyben vásárolnak, vesznek igénybe szolgáltatásokat, hozzájárulnak a helyi gazdaság fennmaradásához. Ez persze a fogyasztó szempontjából rövidtávon látszólag többletkiadással jár, mert előfordulhat, hogy a helyi árutermelés, kereskedelem, és szolgáltatás – éppen a szállítási költségek, az árubeszerzés problémái (a helyben nem előállítható áruk, termékek, segédanyagok esetében) miatt – drágább, bár nemzetgazdasági szinten és hosszabb távon bizonyosan olcsóbb, mint az áru, vagy a fogyasztó utaztatása/utazása. Hosszabb távon az egyén számára is gazdasági megtérülést eredményez. Arról nem is beszélve, hogy a települések leépülése hosszú távon a ma még helyben keletkező, itt akkumlálódó, vagy ide vándorló jövedelmekkel rendelkezők, jövedelmeit is megcsappantja, s végső soron a munkájuk elvesztéséhez vezet, majd és elvándorlásra kényszeríti őket

Példaként nézzük a következő esetet:

Egy huszonkettőezer lakosú település ezer-ezerötszáz lakosonként képes eltartani egy-egy háziorvosi körzetet. Tehát tizenhat-huszonkettő háziorvost/orvost képes foglalkoztatni. Minden ezer-ezerötszáz fős lakosságszám-csökkenés egy orvosi körzet megszűnését eredményezi. Egy orvosi körzet közvetlenül két-három család egzisztenciáját biztosíthatja. E két-három család a városi méretű gazdaságban további jelentős forgalmat, áruforgalmat és a legkülönfélébb javak fogyasztását generálja, ha helyben veszi azt igénybe, áttételesen további két-három család megélhetését tudja biztosítani.(fodrász, kozmetikus, szabó vendéglős, élelmiszer kiskereskedő, stb.) Ezzel szemben, ha nem helyben fogyasztja ezeket a javakat, szolgáltatásokat, akkor nem tartják el kölcsönösen egymást. Ez hosszútávon gazdasági visszaesést, s azt követően demográfiai leépülést eredményez, ami egy öngerjesztő folyamat, s nehezebb megállítani (s főként megfordítani), mint a magfúziós folyamatokat.

Mi lehet ebből a konklúzió?

A településeink megmentése, megmaradása a rövidtávú egyéni érdekeinken túlmutató, a hosszú távú egyéni érdekeink felismerése nélkül nem lehetséges. A város vezetésének a lakossággal összefogva kell lépéseket tennie a helyi szolgáltatás, kereskedelem, mezőgazdasági- és ipari termelés megmentése érdekében. Munkahelyeket kell teremtenünk, de ez mindannyiunk kötelessége, és csak közösen tudjuk megtenni. Ez kizárólag a még oly alkalmas települési vezetőktől sem várható el, hiszen – a város polgáraitól elidegenedve – nem is képesek a tendenciákon változtatására. E cél elérése stratégiai gondolkodást és cselekvést igényel!

A munkahelyteremtés egy meglehetősen egyszerű módja az, ha a lehető legtöbb szolgáltatást helyben vesszük igénybe, a keletkezett jövedelmünket helyben költjük el, hiszen hosszútávon a saját egzisztenciánk, jövedelmünk megmaradását, illetve – optimális esetben – a növekedését eredményezi.

A városon belüli gazdasági prosperitás a belső protekcionizmus a város megmaradásának kulcsa, s a helyi közösség érdekeit szolgálja!

Nemeskéri-Orbán István

*off-shore (nem a klasszikus értelemben használom az kifejezést, hanem a településen túlit, külsőt, más érdekűt kívánom vele hangsúlyozni)

Hírportálunkon megjelenő információk bármilyen utánközlése kizárólag a website tulajdonosának írásbeli engedélyével lehetséges.

{fcomment}

 
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés