2019. augusztus 26., hétfő.       Köszöntjük névnapjukon Izsó nevű olvasóinkat.  Holnap Gáspár napja lesz.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Az idegenforgalomról

Hírek - Szubjektív

Sorba olvasom a cikkeket és a nyilatkozatokat alföldi kistelepülések vezetőitől és a (jellemzően közpénzekből finanszírozott, tőke nélküli) civil szervezetek vezetőitől az idegenforgalom fejlesztésével kapcsolatos elképzelésekről, álmokról. Engedjék meg nekem, hogy néhány gondolatot ezekkel kapcsolatban rendszerszerűen összefoglaljak.

Európa – de a világ – településeit sokféleképpen lehet kategorizálni. Ha idegenforgalmi szempontok szerint próbálnánk őket besorolni, bizonyosan négy nagy kategóriába kerülhetnek.

I. Az idegenforgalmi szempontból jelentéktelen települések. Falvak, kisvárosok, jelentős történelmi, építészeti, természeti értékekkel, emlékekkel nem rendelkező települések.

Ezeknek a bevételeiben az idegenforgalmi bevételek nem érik el a település összbevételének az 1 százalékát.

II. Azok a települések, városok, amelyekben a fentebbiekből – építészeti, történelmi, természeti értékek, emlékek – valamelyik megtalálható, azok néhány órás programot tudnak biztosítani a látogatóknak.

Ezeknek a bevételeiben az idegenforgalmi bevételek nem érik el a település összbevételének az 1-3 százalékát.

III. Idegenforgalmi és egyéb gazdasági szempontból nagy jelentőségű (fővárosok, és regionális központok) települések. Ezekben a fentiekből valamelyik, vagy valamennyi nagy mennyiségben, kiépítve, jelentős infrastruktúrával, jelentős hozzáadott értékkel megtalálható. De ezeknek a bevételeiben az idegenforgalmi bevételek mégsem érik el a település összbevételének a 3-10 százalékát.

Azért nem, mert ezek elsősorban kikötő-és ipari városok, rendkívül jelentős iparral és gazdasági infrastruktúrával. Az idegenforgalmuk nagy része tranzitforgalom, (kikötők, repülőterek, vasúti és közúti csomópontok) és az erre építhető, ehhez kapcsolható előnyeiket használják ki, ez generál „idegenforgalmat”.

IV. Idegenforgalmi szempontból nagy jelentőségű települések (falvak, kis-, és nagyvárosok). Jellemzően a meleg tengerek (Földközi-tenger) partvidéke, amely fekvésükből adódóan az emberiség fejlődése szempontjából jelentős szerepet töltöttek be, s az építészeti, történelmi emlékei meg is maradtak, vagy ilyen megmaradt történelmi emlékek közelében fekszik. Szolgáltatásai komplex szolgáltatások, a szabadidő eltöltésének mind a szabad (napi 16-18) órájára kínál programot, természeti, történelmi, kulináris élményt, a vendégek számára komparatív áron, legalább 5-7 napon keresztül.

Ezeknek a bevételeiben az idegenforgalmi bevételek a település összbevételének a 10 százalékot meghaladják.

Próbáljuk meg az alföldi településeink többségét valamelyik kategóriába besorolni!

Láthatjuk, hogy a legnagyobb halmaz az I. kategóriába tartozik, talán kéttucatnyi a II., néhány a III. kategóriába, míg a IV.-be egyetlenegy sem. Éppen ezért hibás az a megközelítés és sugallat, amit néhány évtizede tapasztalhatunk, s a gazdasági folyamatokban járatlan polgárok, s az éppen olyan laikus politikusok is lépten-nyomon hangoztatnak, mely szerint: az alföldi települések gazdasági kitörési pontja a tömeges idegenforgalom lehet.

Hát nem!

Még az olyan nagy hagyományokkal rendelkező „fürdővárosok”, mint Gyula vagy Hajdúszoboszló esetében sem! A többi példaképpen emlegetett alföldi település, mint Berekfürdő, Gyopárosfürdő, Kiskunmajsa, vagy az újak, Mórahalom, Makó, esetében inkább az alsó értéket közelítik a bevételeik.

Látható, hogy az 1-3 százalékos idegenforgalmi tevékenységből származó összbevétel a településeinknél nem eredményez érdemi gazdasági növekedést. Nem fogja a sorsunkat jobbra változtatni.

Nincs más esély, mint a mezőgazdasági termelésbe, s a megtermelt mezőgazdasági termékeket minél nagyobb mértékben feldolgozó iparban és az azt kiszolgáló mezőgazdasági és élelmiszeripari gépgyártásba invesztálni.

Természetesen nem mondom, hogy magántőkét ne invesztáljon bárki egy ilyen beruházásba, s azt ne próbálja meg gazdaságosan működtetni – bár az a beruházást követően éppen olyan nagyságrendű további ráfordításokat igényel, így többek között működési és fenntartási költségeket emészt fel.

Állítom, hogy az önkormányzatoknak ki kell ezekből vonulni, és csak a megfelelő gazdasági környezetet (adó, infrastruktúra, stb.) kell biztosítani!

Minden, e területen beinvesztált közpénz csak egy szűk kisebbség gazdagodását szolgálja, viszont a többségnek nem marad más, csak a segélyek és a „cselédsors”.

S ezek a beruházások (majdani működtetési költségeik, veszteség-finanszírozás) elvonják a forrásokat az olyan alap- és egyéb feladatoktól, amelyekkel a település a lakóinak nyújthatna kényelmi szolgáltatásokat – megfizethető áron!

Javaslom, bökjenek Európa térképére találomra, s próbálják meg a kijelölt települést megkeresni. Ha megtalálták a honlapját, nézzék meg az idegenforgalmát bemutató oldalakat.

A következőt fogják találni Nyugat-Európában és Skandináviában: működik a településen egy fogadó, vagy panzió, emellett van sportcsarnok, uszoda (nem látványfürdő), művelődési ház, könyvtár, közösségi ház, megvilágított korszerű labdarúgó-atlétikai pálya, esetleg műjégpálya, a település környékén egy a csónakázásra, evezésre alkalmas vízfelület. Természetesen invitálják a látogatókat, de nem számolnak idegenforgalmi bevételekkel – azért nem, mert érdemi idegenforgalmi bevételeik nincsenek!

Viszont vannak munkahelyek, korszerű és hatékony mezőgazdaságuk, és korszerű feldolgozóipar, legalább kistérségi szinten.

Kelet-Európában ettől annyival tér el a helyzet, hogy a települések zöme a mieinkhez hasonló, kezdetleges infrastruktúrával rendelkezik, nehezen elérhető és nincsenek meg a lakóik számára a fentebb felsorolt kényelmi szolgáltatások. S minél kisebb a település, annál magasabb a munkanélküliségi ráta.

Javaslom, ne kergessenek álmokat, terveket! Helyette készíttessenek alapos, minden szempontot figyelembe vevő terveket, s azokat valósítsák meg. Nem ártana, ha 10-30 éves településfejlesztési, gazdaságfejlesztési tervek készülnének, mert ellenkező esetben tovább folytatódik az Alföld elnyomorodása, kiürülése.

Nemeskéri-Orbán István

Hírportálunkon megjelenő információk bármilyen utánközlése kizárólag a website tulajdonosának írásbeli engedélyével lehetséges.

{fcomment}

 
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés