2019. július 22., hétfő.       Köszöntjük névnapjukon Magdolna nevű olvasóinkat.  Holnap Lenke napja lesz.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Éghajlatváltozás (3.)

Hírek - Szubjektív

Sokszor jelennek meg közlemények, melyek világvége-hangulatot, már-már félelmet, pánikot gerjesztenek bennünk. Nem árt tudni, hogy az amerikai nemzeti űrkutatási központ a honlapján közzétett állásfoglalásban bő egy évvel ezelőtt egyértelműen kijelentette, hogy 2012. december 21-én a Földet és élővilágát semmilyen veszély nem fenyegeti. A keringett (ál)híreknek nem volt tudományos alapjuk. A katasztrófafilmekkel ellentétben még aszteroida-becsapódásra sem számíthattunk, mert csupán két meteor közelítette meg a Földet, de még látható távolságban sem voltak a Földtől. Ettől függetlenül nem árt, ha tisztázunk néhány fogalmat.

A napkitörés a solar eruption angol kifejezés pontos magyar fordítása. A naptevékenység leglátványosabb megnyilvánulása, a legerősebb földi hatásokkal bír. Tulajdonképpen azt kell elképzelnünk, hogy a napkorona egy darabja kilökődik a bolygóközi térbe. Ennek oka a napkorona mágneses egyensúlyvesztése, aminek következtében energia szabadul fel, s a kiegyensúlyozatlan mágneses erők hatására a korona anyagának egy része kidobódik. A tudomány három napkitörési modellt tart számon. A kitörések maximumai tapasztalhatók 2013-ban. Történtek már ebben az évben tudósítások napkitörésről április 13-án, május 3-án, május 13-14-én, s május 30-án is.

A napkitörés kapcsán feltétlen el kell képzelnünk a koronalyukat. Sötét folt. Itt nyílik szét a Nap mágneses mezeje, a hasadékból pedig napszél szökik ki. Most a lyuk közvetlenül a bolygónk felé néz.

Mi is a napszél?

A Napból kiáramló részecskék összefoglaló neve. Sebessége elérheti az óránkénti kétmillió kilométert. A napszél összetevői viszont (hidrogén, hélium és nehezebb ionok) különböző sebességgel áramlanak, s a hőmérséklet is különböző. Érdekes jelenség, hogy a nehezebb ionok gyorsabban mozognak.

A koronalyuk, napszél jelenségével tehát létrejön a napkitörés, a geomágneses vihar. Mágnesnek nevezünk minden olyan testet, mely mágneses erőt hoz létre. Két pólusa van, észak és dél. A különböző pólusok vonzzák, az azonos pólusok taszítják egymást. Azt mindenki tudja, hogy a mágneses test és a vas között mindig vonzó a kölcsönhatás. Innen ered az a szóláshasonlatunk is, miszerint vonzza, mint mágnes a vasat. A geomágneses vihar során a Napból kilépő forró gázok kölcsönhatásba lépnek a Föld mágneses erejével. Ezzel kapcsolatban két elmélet, hipotézis ismeretes, miszerint a Föld légköre elnyeli az elektronokat, illetve az elektronok csak időlegesen merülnek le.

Ami talán legjobban érdekelhet bennünket, az a mágneses vihar Földre kifejtett hatása.

Tény, hogy a Föld környezetében megnő a sugárzások erőssége. Következésképpen kár érheti a műholdakat, űrszondákat, egészségügyi kockázattal is számolni kell – főként a pilóták és az űrhajósok esetében. Ismeretesek a rádiók kommunikációs működésének és radarok működésének zavarai. Észleltek már mágneses viharkor áramkimaradást is. A sarkvidéken élő emberek számára ismert, gyönyörű természeti jelenség ilyenkor a sarki fény megjelenése.

Az állatok különösen érzékenyek a mágneses tér változásaira. A madarak, rovarok, a delfinek a mágneses erővonal alapján tájékozódnak. Ilyenkor beállhat nálunk némi tájékozódási zavar. Érdekes, hogy a tehenek a legszagosabb mágnesek. Gulyák és őzek esetében megfigyelték, hogy legelészés közben mindig észak-dél irányába állnak be. Számukra a mágneses pólus az iránymutató.

A tudomány már kimutatta, hogy egy gramm agyszövetben ötmillió mágnes kristály van. Ezért alapos feltételezés, hogy a geomágneses vihar hatást gyakorol az agyműködésre, idegrendszerre. Különösen a skizofréniában és depresszióban szenvedők esetében gyakori a migrén fellépése. Változik az izmok feszülése a homlok, nyak és vállak körül. Módosul az észlelési, koncentrációs képesség. Egyes vizsgálatok utalnak a gyakoribb öngyilkosságra, csecsemőhalálra, szívrohamra és epilepsziás rohamra is. Azt azonban mindig hozzá kell tennünk, hogy az ilyen esetek előfordulási aránya többféle hatás együttesének következménye.

Feltétlen számolnunk kell minden természeti tényezővel.

A tudományban éppen az a szép, hogy sohasem zárhatjuk le a kérdéseket teljes bizonyossággal. Amit tehetünk, az, hogy nyugodtan és racionálisan szembenézünk a jelenlegi tudásanyaggal. Közben azt is észrevehetjük, hogy napi kicsiny, pörös ügyeinkkel mily parány szemek vagyunk a nagy, titokzatos univerzumhoz képest, s ilyenkor csak elcsöndesedni tud az ember.

Toldi Zsuzsanna

Hírportálunkon megjelenő információk bármilyen utánközlése kizárólag a website tulajdonosának írásbeli engedélyével lehetséges.


 
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés