2019. május 21., kedd.       Köszöntjük névnapjukon Konstantin nevű olvasóinkat.  Holnap Júlia és Rita napja lesz.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Éghajlatváltozás (2.)

Hírek - Szubjektív

A globális klímaváltozás szorosan összekapcsolódik a társadalmi változásokkal, az emberek életkörülményeivel, valamint az egyén biztonságérzetével. A Gallup International Institute 2005-ben publikált vizsgálati eredményei szerint a közép- és kelet-európai – köztük kiemelten a magyar – társadalmi érdeklődés jóval kisebb e kérdéskörben, mint az Amerikai Egyesült Államokban, ahol a megkérdezettek hetven százaléka komoly problémának tartja a klímaváltozást. Hazánk népességének közel hetven százaléka városlakó, nem véletlen, hogy a szakirodalomban a huszonegyedik századot a „város évszázadának” is nevezik. Az Alföldön számos válságtérség keletkezett, melyek része Csongrád is.

A korszellemről szóló írásaimban utaltam már rá, hogy a Földet károsító folyamat a legfejlettebb társadalmak, gazdag országok gazdasági, társadalmi és politikai modelljeinek következményei. A korszellem központi kérdése a fogyasztói társadalom létrehozása és fenntartása, mint a jövőbeni fejlődés lehetősége, mely nem számol kellően a károk megteremtésének felelősségével, a Föld szennyezésével, s az energiák végletes kihasználásával.

Mik is ezek a modellek?

Egyebek mellett a vállalatok multinacionalizálódási folyamatai, vagyis a termelés másik országba való áthelyezése, ami a nemzetállamokat olyan politikára ösztönzi, hogy kedvező üzleti környezetet tudjanak a külföldi tőke számára teremteni. A globalizáció az áruk, a szolgáltatások és a tőke piacainak integrációja. A bankkoncentrációk megindulása. A társadalmi egyenlőtlenségek, a szegénység, következésképp a társadalmi kirekesztettség.

A klímaváltozás jelensége mögött tudatos emberi tevékenység, magatartás áll.

A globális klímaváltozás elsődlegesen veszélyeztetett régiói: Afrika, Latin-Amerika és Ázsia, továbbá Dél-Európa és a sarkvidékek. Az előrejelzések szerint számolhat az emberiség egy élesebb – katasztrofális –, s egy mértéktartóbb – realistább – forgatókönyvvel. Ahol a klímaváltozás katasztrófái az élhetőséget veszélyeztetik, hatalmas menekültáradattal kell szembe nézni. Teljesen nyilvánvaló, hogy az éghajlati, s társadalmi szempontból hátrányos térségekben élők megindulhatnak a kedvezőbb éghajlati és társadalmi térségek felé. Ez a találkozás az ország eredeti lakossága, valamint az újonnan érkezők között társadalmi konfliktusokhoz vezethet, s hátránnyá alakíthatja az – egyébként kedvezőbb – éghajlati pozíció lehetséges előnyeit.

Magyarország előnyös természeti adottságokkal rendelkezik!

Hazánk népességének közel hetven százaléka városlakó. A szakirodalmak a huszonegyedik századot a „város évszázadának” is nevezik. Az államszocialista társadalmi berendezkedés válsága után a külföldi tőkebeáramlás szinte kizárólag a centrumtérségek felé vonzódott. Így beszélhetünk budapesti régióról, Budapest-Bécs tengelyről, fejlettebb Nyugat-Magyarországról. Ugyanakkor a keleti térségekben, s az Alföldön számos válságtérség keletkezett. Ide tartozik Csongrád is.

Le kell szögezni, hogy az említett térségekben hiányzik a – gazdaság mobilizálására képes – erős magángazdaság, továbbá nem tapasztalható nyugati- és hazai tőkebeáramlás sem. Természetes, hogy a klímaváltozást a térségek mind másként élik meg. A hátrányos térségek nem rendelkeznek sem az alkalmazkodáshoz és a védekezéshez, sem a kárkompenzációhoz szükséges forrásokkal, gazdasági (és abból fakadó) társadalmi erővel. Ugyanakkor az éghajlati katasztrófák nagyon sok embert egyszerre, egy időben érinthetnek. Éppen ezért nem ördögtől való a korábbi centralizált állami védelmi rendszer kiépítése.

Fejleszteni kell az intézményi, hatósági gondoskodást!

A mindennapi biztonságérzetünk jelentősen csökkenhet, a közgondolkozásban minden eddiginél előbbre kerülhet az emberi élet. Minden más csak ezután következhet. Számolni kell energia- és áramellátási gondokkal, a köz- és pénzügyi intézmények működési zavaraival (gondoljunk csak a bankok számítógépes rendszereire). A belső migráció további átalakulásokat eredményezhet. A belvárosokban tovább romolhat a társadalmi szerkezet, a „city-sedés” folyamata akár meg is állhat. Növekedhet viszont a vidékről, az elővárosokból, a városkörnyéki falvakból beáramló rosszabb státusú, az éghajlati viszonyok miatt nagyobb biztonságot kereső társadalmi csoportok aránya. Az állapot – amit az ország területi régióinak megosztottságát illetően már most érzékelhetünk – a klímaváltozás folytán tovább alakulhat, módosulhat.

A legveszélyeztetettebb társadalmi csoportok továbbra is az alacsony jövedelműek lesznek!

E probléma elsődlegesen a lakótelepi népesség szegényebb rétegeire, az egyedülálló idősekre, a nagycsaládosokra, a hajléktalanokra, valamint az alkalmazkodásra kevésbé képes egyéb néprétegekre vetülhet le.

A klímaváltozás új gondolkodást is megkíván!

A korábbi elhibázott városépítészeti hibákkal szemben már előre gondolni kell minél több ivókút, zöldterület, növényzet, park kialakítására. Előtérbe kell kerülnie az árnyékolásnak, a napsugárzás elleni védelemnek.

Új életstílus kialakítására lesz szükség!

A hőmérséklethez kell igazítani a munkarend ritmusát, valamint a munkaidő- és a pihenés ciklusait.

Elgondolkodtató, hogy a vizsgált országokban mindenütt fejlettebb tájékozódás lehetősége, mint maga a társadalmi részvétel folyamata. Így pedig nem lehet megfelelően felkészülni a klímaváltozásra, a biztonsági problémák enyhítésére. Kevés csupán az időjárás kellemetlenségeinek észrevétele.

Nyitottá kell válni a beszélgetésre, a közös gondolkodásra is!

Toldi Zsuzsanna

Hírportálunkon megjelenő információk bármilyen utánközlése kizárólag a website tulajdonosának írásbeli engedélyével lehetséges.


 
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés