CSONGRÁD - 2012. Október 16.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom Csongrádi Ifjúsági Tagozata ma aláírásgyűjtést kezdett „Az üzletek éjszakai nyitvatartási idejének szabályozásáról” szóló helyi rendelet visszavonása érdekében. A már két éve hatalmon lévő önkormányzati vezetés e tavaly júniusban alkotott új rendeletét idén májusban tovább szigorította. Az immár jelentős pénzbírsággal is fenyegetett szórakozóhelyek működtetői nem kockáztatnak, s mivel a korlátozás miatt többnyire veszteségessé válnak, inkább bezárnak. Az ifjú helyi jobbikosok tapasztalatai szerint a fiatalok már tömegével más városokba járnak szórakozni, ami nincs rendjén, hiszen a rohamosan növekvő átlagéletkorú lakossággal „büszkélkedő” Csongrádról így még hétvégén is elzavarják a fiatalokat. Az aláírásgyűjtés kedd délután kezdődött. A kezdeményezéshez már első két órában száznál többen csatlakoztak.

„Egyetért-e Ön azzal, hogy Csongrád város „csendrendeletét”, vagyis Csongrád Város Önkormányzata Képviselő-testülete 12/2012. (V. 25.) önkormányzati rendelettel módosított 23/2011. (VI. 17.) önkormányzati rendeletét 2012. november 30-i hatállyal visszavonják, s helyette érdekegyeztetésekkel előkészített, demokratikus jogállamban elfogadott gyakorlattal előkészített, a teljes csongrádi lakosság érdekeit figyelembe vevő rendeletet alkossanak?” E kérdést nyilvánosan feltéve, nyomtatott és digitális aláírásgyűjtő íveken kezdett ma aláírásgyűjtésbe a Jobbik Magyarországért Mozgalom Csongrádi Ifjúsági Tagozata.

A Major Csaba elnök által irányított, főként tizen- és huszonéveseket tömörítő politikai csoport e demonstratív lépést a következőkkel indokolja: „Csongrád Város Önkormányzata Képviselő-testülete a 2011. június 16-i ülésén hozott antidemokratikus, diktatórikus határozatával jórészt megfosztotta a város lakosságát az esti szórakozási lehetőségektől. A határozathozatal indoklásában vázolt, rongálások visszaszorítására való hivatkozás nevetséges, hiszen a bűncselekmények és szabálysértések elkövetőinek felderítése, az ezekkel kapcsolatos eljárások és nyomozások elvégzése rendőrségi feladat, a gyenge rendőrhatósági munkára az önkormányzati rendeletek nem adnak feloldozást. A rendelet 2012. május 25-i módosítása során azonban egyértelművé tették, hogy az igazi céljuk az arcátlan pénzbehajtás volt, a tovább módosított rendeletben ugyanis egyértelművé tették: „Aki a rendelet 4. paragrafusába foglalt rendelkezéseket megsérti, vagy kijátssza, tiltott közösségellenes magatartást valósít meg, 150.000 forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható, vagy vele szemben a közterület-felügyelő 50.000 forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki”. A döntéshozáskor a csongrádi önkormányzati képviselő-testületnek azt is mérlegelnie kellett volna, hogy mekkora csapást jelent ez a rendelkezés a helyi kisvállalkozókra, annál is inkább, mivel a helyi lakosság átlagéletkora folyamatosan növekszik, vagyis a város rohamosan öregszik, miközben a fiatalok – többnyire az átgondolatlan intézkedések miatt – folyamatosan menekülnek vidékre, külföldre. Ha újra vonzóvá akarjuk tenni városunkat, ahhoz – sok más emberbarát intézkedés mellett (!) – igenis hozzátartozik az is, hogy legyen helyben normális, legalább a környező településeken bevett gyakorlatnak megfelelő hétvégi szórakozási lehetőség!” Az aláírásgyűjtés népszerűsítésére a Facebook-on eseményoldalt nyitottak, melyről az aláírásgyűjtő ív letölthető, közlik, hogy mikor és hol gyűjtik szervezetten az aláírásokat, s mely vendéglátó- és szórakozóhelyeken lehet a kihelyezett íveket aláírni.

A közösségi oldalon már az első napon vita is kibontakozott. Jankó Valter például így vélekedett: „…már bocs, de régen is volt csendrendelet. Este 22:00-tól tilos volt hangoskodni! És meglepő de be volt tartva, tartatva. Szerintem ez nem éppen hülyeség. A minap az ablakom előtt rúgtak szét korotokbeliek egy játszóteret és törték az üveget. Az normális? Én 20 évesen meg sem mertem nyikkanni rendőr jelen létében. Talán először a tiszteletet, a közjavak megbecsülését és a kulturált szórakozást kellene megtanulni a fiataloknak és utána ha már bizonyítottak lehet tiltakozni. Pont!” A „másik oldalt” képviselő válaszában Petró Diána ekképpen fogalmazott: „Pont ezért írták azt, hogy a rendőrség feladat lenne, hogy ilyen ne történjen meg..., attól aki tud normálisan viselkedni elmehetne szórakozni, nem?” Kató Szilárd egy másik kibontakozott vitában úgy vélte: „És ki zavarja meg a rendet? Általában azok a 18 alatti fiatalok akiket nem engednek be a szórakozóhelyekre, esetleg nem is akar bemenni, mert az utcán (legfőképp a nagyparkban) is megtudja inni a maga kis kannás borát. Egyébként ez a képviselő-testület lesz..ja az emberek véleményét, ami az ő családjuknak jó, meg amiből zsebbe tudnak rakni nagy pénzeket, az úgy is úgy lesz, ahogy ők akarják. Még szerencse, hogy nyáron van lent a Körösön buli, de lehet pár éven belül azt is kinyírják.” A vitákba még bárki bekapcsolódhat, ugyanis az aláírásgyűjtés október 25-én délig tart.

(A Facebook-oldalon megjelent bejegyzések oldalképét a cikk alatti képgalériában közöljük – még mielőtt ismét büntetőeljárás keretében gyűjtené be a rendőrség szerkesztőségünktől az információkat, miszerint ki és miként nyilatkozott lapunknak, ugyanis – eleddig kétszeri tapasztalatunk szerint – idén az ilyesfajta „rendőrösdi” lett a divat Csongrádon. – a szerk.)

Igen tanulságosnak nevezhető a „csendrendelet” 2011. júniusi 16-i testületi ülésen folytatott vitája, melyet a hivatalos önkormányzati jegyzőkönyvben az alábbiak szerint rögzítettek:

„Dr. Nagy Rusztem jegyző: Az előterjesztés szöveges része részletesen taglalja a rendelet megalkotásának szükségességét. Ezért ennek minden részletére nem térne ki, de egy-két főbb elemet kiemel belőle.

2010. december 01-től tölti be a jegyzői tisztséget, tapasztalatai is azok, de előtte is számos esetben megjelent, hogy elsősorban az üzletek éjszakai nyitva tartásából eredően, a városban számtalan probléma merült fel, ami elsősorban a lakosság nyugalmát, az éjszakai pihenéshez való jogát sértette. Fogadó napokon számtalan megkeresés érkezett abban a kérdéskörben, hogy valamilyen formában a hivatal próbálja meg ezt a kérdéskört megfelelő mederbe terelni. Államigazgatási úton a jegyző, mint kereskedelmi hatóság, megteheti a szükséges lépéseket az üzletekkel kapcsolatosan, de ezek jogszabály által korlátozott lépések.

Bizonyos paraméterek betartása mellett lehet csak intézkedéseket tenni, amelyeket az évek során megpróbáltak foganatosítani, kisebb nagyobb sikerrel. Ezért vált szükségessé az, hogy a testület rendeleti formában is szabályozza ezt a kérdéskört és konkrétan az üzletek nyitva tartásának a kérdéskörét kézbe vegye, és megfelelő módon kezelje. Az előterjesztés és a rendelet-tervezet erről szól. A másik oldal a vállalkozói oldal. Természetesen, az előterjesztés kidolgozása kapcsán erre is figyelemmel voltak és próbáltak egy olyan köztes megoldást teremteni, amely szerepel a rendelet-tervezetben, és egyrészt a lakosság nyugalmához fűző jogot, de a vállalkozás szabadságához fűződő jogot sem sérti. Természetesen a korlátozás ez utóbbiban van és ezt a jogszabály lehetővé teszi. Az úgynevezett vállalkozói szabadság alkotmányosan biztosított jog, de nem korlátlan, azt lehet szabályozni. A rendelet-tervezet erről szól. Alapvetően a főbb szempontok a Körös-torok kivételével, a belterületre vonatkoznak. Hétfőtől-csütörtökig 23 óráig lenne a nyitva tartás engedélyezve, pénteken és szombaton 24 óráig, vasárnap 22 óráig és a zárt vendégtérrel rendelkező vendéglátó egységekben pedig ez szombatról vasárnapra virradó éjszaka hajnal 2 óráig kitolódna. Ez nem vonatkozik a kereskedelmi szálláshely szolgáltatást nyújtó üzletekre és a házasságkötés, lakodalom alkalmából a vendéglátó üzletben tartott rendezvényekre. A szabályozás fő lényege, hogy a mostani rendszerhez képest, ahol az üzletek egy bejelentési kötelezettséggel maguk határozzák meg a nyitva tartás rendjét, ez egy korlátozás. A változtatás körülbelül azt jelenti az adatok alapján, hogy 2-3 órahosszával kerülnek csökkentésre a nyitva tartási idők. A vállalkozó szabadsága adott, ez az idő csökkenne és ennek a betartásával a lakosság nyugalma is valamilyen szinten megoldható, természetesen a pénteki, szombati napokon a lakosságtól is egyfajta tolerancia szükséges. Mindkét oldalról vannak kedvezmények, és vannak kötelezettségek is.

Dr. Kőrösi Tibor: Gyakorlatilag olyan polgármesteri fogadóóra nincs, ahol ez a téma elő ne kerülne. Az a mennyiségű lakossági jelzés, amely 100 %-osan egyhangú és elítélő jellegű, megerősíti benne azt, amit jegyző úr az előbb elmondott.

Bizottsági vélemények:

Dr. Héjja István képviselő, a pénzügyi-, jogi-, gazdasági-és fejlesztési bizottság elnöke elmondja, hogy a bizottság egyhangúlag, 5 igen szavazattal támogatja a rendelet-tervezetet.

Kérdések, vélemények:

Murányi László: A szándékot tiszteletben tartva és becsülve az előterjesztést, mégis meg kell jegyeznie, hogy rossz időben készítették ezt a rendeletet. Évekkel ezelőtt már egyszer készítettek egy hasonló rendeletet, de nem lett belőle semmi. Nem szerencsés ez az időpont. A nyári szezon most kezdődött el. Megérti, hogy fogadóórákon mennyi panasz van, de ezzel a rendelettel azt fogják elérni, hogy a randalírozás nem reggel 4-5 órakor történik meg, hanem éjfél és egy óra között.

A randalírozás megmarad, ezzel a rendelettel azt a dolgot nem fogják megoldani, sőt egy kicsit ingerelik a fiatalságot és a rendezvényszervezőket is. A bajok forrása visszavezethető az elmúlt húsz évre, amikor a szabadelvű Magyar Bálint, „családi életmódja” elterjedt. Ez most nem politika, hanem életfelfogás. Ennek a terméke az a réteg, akik csinálják ezeket a balhékat. Természetesen nem egy szögletes szórakozási módra gondol, ami soha nem fog teljesülni. Ez az egész rendelet, mindenféle „kiskaput” hagy maga után. Például a vendéglátós azt mondja: „Egyezzünk már meg, és családi rendezvényt tart, ha jön az ellenőr, akkor azt kell neki mondani.” Meg van oldva. Lehet ezt bizonyítani, vitatni, de úgy érzi, hogy ez könnyen kijátszható. Külön megható számára, amit az előterjesztő írt. Lakodalmaknál indokolatlan lenne hajnali 2 órakor bezárni. A lakodalom addig tart, ameddig az utolsó vendég el nem megy. Megérti az előterjesztőt is, de ez nem lehet kérdés. Mindent összevetve az a véleménye, hogy most nem egy szerencsés időpontban vitatkoznak ezen. A szezon utáni időpontban kellett volna beterjeszteni. A rendelet minden pontja kijátszható. Ez nem lesz megoldás.

Dr. Kőrösi Tibor: A felfogással van baj. Teljesen mindegy, hogy meddig tart a buli, mivel ha hajnali 5 órakor ér véget a szórakozás, akkor mire elvonul a fiatalság, az még eltart egy darabig. Az idegenforgalmi szezon ezeken a helyeken 365 napos. Neki, mint az önkormányzat első emberének és a képviselőknek is, mint egy várost vezető testület tagjainak is, nem szabad azon gondolkodni, hogy hogyan lehet „kiskapukat” találni a rendeletben.

Ez évtizedek óta egy folyamatosan generálódó probléma, ami már túlmutat azon, hogy hajnalig vannak nyitva a vendéglátóhelyek. Arra is gondolni kell, hogy az embereknek joguk van a pihenéshez. Ha azt mondanák, hogy holnaptól kezdődően bezárnak minden szórakozóhelyet, bizonyára akkor is lennének „kiskapuk”. Biztos, hogy nem tudnak mindent megoldani, de nem is ez a cél. Ha az emberek annyira figyelnének egymásra, mint ahogyan a „kiskapuk” keresésére figyelnek, akkor ez az ország nem itt tartana. A városban éjfél után nyolc vállalkozás tart nyitva, nekik a rendelettel beszabályozzák az üzleti érdekeiket. Tíz évvel ezelőtt nem hajnal 4-5 óráig, csak hajnal 2 óráig tartottak a rendezvények. Ez az idő az évek során a szabályozatlanság hatására kitolódott. Mindenkit arra kér, hogy vegye azt figyelembe, hogy egy közösségben él, ahol tekintettel kell lenni másokra is.

Kiss Péter: Az előterjesztés szerint a rendelet-tervezetet véleményezte a bűnmegelőzési bizottság. A vendéglátósok érdekképviseletével egyeztettek-e erről?

Murányi László egyetért a polgármester által elmondottakkal. A nyolc rendezvényszervező is jót akar, és ez a helyzet nekik sem jó. Tart tőle, hogy az új szabályozás hatására kiürül a város. Eredményesebbnek tartaná, ha az ominózus időpontokban a rendőrség, polgárőrség nagyobb létszámban tudna részt venni a rendfenntartásban.

Havasi Jánosné: Egyetért abban Murányi László képviselővel, hogy nagyon rossz időpontban akarják módosítani ezt a rendeletet, mert éppen az idegenforgalmi szezonban jönnek sokan a városba. Az előterjesztésben felsorolták azokat az utcákat, amelyek a legjobban érintettek a szórakozóhelyekről hazafelé tartók hangoskodásaitól. Ilyen például a Kis-Tisza u., Hársfa u., Muskátli u., Justh Gy u., Kossuth tér, Gr. Andrássy Gy. u., a Fő u. egyes pontjai és a Széchenyi u. Ebből úgy tűnik, hogy ez egy vonulási út, amelyen a Körös-torokból hajnalban hazafelé tartó vendégek randalíroznak. A rendelet hatálya viszont nincs kiterjesztve a Körös-torokra.

Véleménye szerint akkor járna el jól a testület, ha az előterjesztést most levenné napirendjéről. A fiataloknak van egy érdekképviseleti szerve, akik el tudnák mondani a véleményüket. A vállalkozókkal és a rendőrséggel folytatott egyeztetés hozhatna egy jobb eredményt. Akinek hajlama van a rombolásra, azt az megteszi a nap bármelyik szakában. Meglátása szerint visszatartó erő lenne, ha a várost minél több helyen bekameráznák.

A fiatalok nem csak dolgozni mennek el a városból munkahely hiánya miatt, hanem szórakozni is. A korábbi években még arra is volt példa, hogy Csongrád-Szentes között külön járművek indultak azért, hogy a fiatalokat elvigyék szórakozni. Ez nagyon jó és biztonságos megoldás volt.

Továbbra is indítványozza a napirend levételét és kéri, hogy folytassanak a témában további egyeztetéseket. A szezon után, nyugodtabb körülmények között térjenek vissza a témára. A fiataloknak szükségük és igényük van a szórakozásra. Régen is eljártak a fiatalok szórakozni. Probléma elsősorban az egyes szórakozóhelyeken lévő vendégkörrel, illetve a zene hangerejével van. Ezek ellen a hatóságok fel tudnak lépni. Meg kell akadályozni, hogy a fiatalok eljussanak a randalírozásig. Nem támogatja a kollektív büntetést. Nem kellene büntetni azokat a fiatalokat is, akik rendesen akarnak szórakozni.

Dr. Kőrösi Tibor reagál az előtte szóló felvetéseire: Felhívja rá a figyelmet, hogy csak hajnal 2 órára szeretnék módosítani a nyitva tartást. Jelenleg hajnali 4-5 óráig van nyitva a legtovább nyitva tartó vendéglátóhely.

Sok mindent rá lehet fogni a város vezetésére, de talán azt nem kellene, hogy a város elnéptelenedéséhez járulnak hozzá azzal, hogy kettő órával csökkentik a szórakozás lehetőségét az italt árusító üzletekben.

Mindannyian tudják, hogy nem ásványvíz fogyasztásából tartják fenn ezek az intézmények magukat.

Valójában egy furcsa helyzetről van szó, mert nem a vendéglátóhelyet kell hibáztatni azért, hogy miután elhagyták a fiatalok a szórakozóhelyet, az utcán randalíroznak. A legszolidabb dolog, hogy a villanykarók betonlábazatán az alkoholos üveg szét van verve, de sokféle, a fiatalok szórakoztatására alkalmas eszközt látott már szétdobálva.

Nem tartja szerencsésnek, hogy ezt az egészet úgy állítják be, mintha valamiféle erőszakot hajtanának végre a fiatalokon.

Gondolkodjanak hideg fejjel. Nem akar rosszat senkinek sem. Elhangzott, hogy felfokozott hangulat van. Mi itt a felfokozott hangulat? Kéri, ne gerjesszék az indulatokat. Szabályozni kell egy helyzetet, amiben közel 18 ezer ember él, mert ennyi a város lakossága. Nem hiszi, hogy most arról lenne szó, hogy a jövő nemzedékét szeretnék a városból elűzni. A 18 éven felülieknek kulturáltan lehet italt fogyasztania és kulturáltan lehet élni. Túlzásnak tartja azt, hogy elűznének és tönkretennének bárkit is.

A képviselő asszony az itt kinyilvánított véleményét elmondhatná bármelyik, a felsorolt utcákkal érintett lakossági fórumon is, de nem gondolja, hogy meg tudná győzni a lakosokat arról, hogy rosszul hallják, amit hallanak, mellesleg nem csak az idegenforgalmi szezonban, hanem az év többi hónapjában is, nyáron pedig különösen. Ez a probléma a lakosság és a vállalkozók közötti párbeszéddel megoldható lenne, lehetett volna. Nem most pattant ki ez az ügy, csak eddig nem volt párbeszéd, nem történt ezzel kapcsolatban semmi. Most elkezdtek valamit.

Havasi Jánosné visszareagál az elhangzottakra: Személyes élettapasztalata mondatta vele az előbbieket. A testület már korábban is próbálkozott egy ilyen rendelet megalkotásával.

Sok olyan baleset történik, ami a vidéki discokba eljáró fiataloknak a halálával végződik. Murányi László képviselő-társa is azt mondta, amit ő, hogy a fiatalok már szórakozni is elmennek a városból.

Mindenkinek lehet véleménye. Azért, mert ő kiáll a fiatalok szórakozási lehetősége mellett, nem illeti őt meg az a hangnem, amellyel a polgármester illette.

Megérti a szórakozóhelyek környékén élőket is, de az ott történtek ellen hatósági eszközökkel is fel lehet lépni. Van rendőrség, polgármesteri hivatal. Olyan büntetéseket kell kiszabni, amelyek elveszik a kedvüket az ilyen magatartástól.

Dr. Kőrösi Tibor: Neki az a problémája, hogy a képviselő asszony kategorizál. A fiatalok megmentése nem biztos, hogy arról szól, hogy tegyék korlátlanná a kocsmák nyitvatartási idejét. Saját magával került ellentmondásba, amikor azt mondta, hogy évekkel ezelőtt a képviselő-testület már próbálta szabályozni a vendéglátóhelyek nyitva tartását. Látják mi történt: ezt a kérdést a mai napig nem sikerült rendezni, de még a közelébe sem sikerült eljutni. Ezért kéri a képviselőket az együttgondolkodásra, és ne azt hangoztassák, hogy ha elfogadják a rendeletet, akkor mi lesz a város fiataljaival. A megoldást kellene keresni.

Nagypál Sándor: Szükségesnek tartja az érdekképviseletekkel való egyeztetést. Támogatja azt a javaslatot, hogy vegyék le napirendről és a június 28-ai rendkívüli testületi ülésre hozzák vissza a témát.

Nem szabad azt feltételezni, hogy itt a képviselők a fiatalok szórakozása ellen vannak. Javasolja, hogy alakítsanak egy ötfős bizottságot az éjszakai randalírozásnak a megtekintésére és utána alkossanak véleményt, mert nem mindenhol vannak gondok. Egyetért a szigorítással, de a városnak csak azon a részén vezessék be, ahol problémák vannak. Nem hallott még róla, hogy Bokroson gondok lennének. Tudják, hogy hol vannak problémák. Még azt is el tudná képzelni, hogy hívják össze az üzemeltetőket, a képviselőket és ott mondják el, hogy milyen problémák vannak. Egyébként támogatja a rendeletet, de csak azokra a helyekre vonatkozóan, ahol gond van. Akkor mondhatják, hogy ez kollektív büntetés, ha mindenkire alkalmazzák. Az lehet, hogy nem lesz jó.

Dr. Nagy Rusztem: Az érdekképviseletekkel nem történt egyeztetés, de ez az ügy 2007. óta húzódik. A képviselő-testület és a hivatal is fajsúlyosan foglalkozott már ezzel a témával. A polgármester és maga is naponta szembesülnek ezekkel a problémákkal. Ilyen tekintetben a vállalkozói oldal is megjelenik náluk. Egyeztettek velük, próbálták keresni a lehetőségeket kereskedelmi hatóságként is, az adott terület ügyintézője a helyszínen és a hivatalban, is az aljegyző felügyeletével. Ezek az egyeztetések - főként a problémás esetekben – megtörténtek a vállalkozókkal. Ahogyan a polgármester úr is elmondta, sajnos ezek nem vezettek eredményre és nem alakult ki megfelelő megoldás ebben a kérdéskörben.

Nagypál Sándor képviselő felvetésével kapcsolatban hangsúlyozza, hogy egyedi szabályozást nem lehet meghozni rendelet formájában. Általános rendelkezéseket érdekkörönként, érdekcsoportonként, hasonló üzletekre, területekre kiterjesztve lehet hozni.

Dr. Kőrösi Tibor: Szavazásra bocsátja Varga Ádám, tanácskozási joggal nem rendelkező napirendhez kapcsolódó felszólalási lehetőségét.

A Képviselő-testület egyhangúlag, 11 igen szavazattal hozzájárul Varga Ádám napirendhez kapcsolódó felszólalásához.

Varga Ádám: 2007-ben maga is részt vett azon az egyeztető fórumon, ami megelőzte a tervezett rendeletalkotást. Nem a vendéglátó oldalt, hanem azokat a fiatalokat képviseli most, akik sajnálatos módon szétszéledtek az országban. Ez elég sikeres társaság, csak nem Csongrádon találták meg a boldogulásukat.

A vendéglátósoktól értesült róla, hogy ez a rendelet-tervezet ismét napirendre került. Felhívja rá a figyelmet, hogy a vendéglátósokkal semmiféle egyeztetés nem történt, amit sérelmesnek is tart. Azért érte őket meglepetésként ez, mert a 2007. évi rendelet-tervezetet megelőzte egy lakossági fórum, ahová meghívták az érintett vállalkozásokat, panaszosokat és a médiában is közzétették a fórum időpontját. Ezen a fórumon elhangzottak érvek, ellenérvek és végül a testület nem alkotta meg rendeletét.

A jelenlegi tervezetet véleményezte egy munkacsoport, amiben többek között részt vett a Gyermekjóléti Szolgálat, az általános iskolák és az óvodák képviselője, akiknek az érintettsége kizárható. A vendéglátósok és fiatalok véleményét nem kérdezte meg senki sem. Ezt különösen azért tartja sérelmesnek, mert több olyan vendéglátóhely van, ahol kizárólag önerőből, több millió forintos beruházások történtek piaci alapú megtérülésben bízva. A rendelet elfogadása következtében csődbe jutó beruházásokat kártalanítja-e majd az önkormányzat? Példaként említi az önkormányzat uniós támogatással megvalósított saját beruházását, a Mozi épületének a felújítását, amit koncerttartási kötelezettség is terhel.

Érdekesnek tartja a jegyző úr azon prognózisát, hogy a rendelet következtében megváltoznak a szórakozási szokások. A vendéglátó ipar ugyanolyan iparág, mint a többi, a kereslet igényeit szolgálja ki. A szombat esték jelenleg is 8 órakor kezdődnek, de a vendéglátó egységekben senki nem jelenik meg éjfél előtt. A modern kor sajátossága, amit sajnos egy rendelettel nem lehet megváltoztatni. A szórakozni vágyók át fognak járni Szentesre, Kiskunfélegyházára. Ezzel a rendelettel végleg elveszik azon fiataloktól a szórakozás lehetőségét, akik nem tehetik meg, hogy elmenjenek más településekre. A városok közötti ingázások veszélybe sodorják a csongrádi fiatalságot. Sajnálatos módon a családjában már volt egy discó baleset. Kéri, hogy amikor felemelik a kezüket, képzeljék bele annak az édesanyának a helyébe magukat, akit a rendőrség azzal ébreszt fel, hogy a gyermeke élet-halál között van, mert belefordultak az árokba Csongrád határában.

A jegyző azon felvetését, hogy más városokban is van ilyen rendelet, szintén nehéz elfogadni, mert valóban van, de sokkal több olyan van, ahol elhibázott döntésnek tartják és visszaállították a régi helyzetet, és azóta sem indult újra, mert a vendéglátósok elköltöztek más településekre.

A munkacsoport véleményében az is megtalálható, hogy az önkormányzatnak az intézményeknek és a hatóságoknak szorosabban kell együttműködni a gyakran riasztó problémák megoldásában. Ebben nem kellene részt venni a vendéglátósoknak is?

Csongrádon nyolc olyan vendéglátóhely van, akiket ez a rendelet érint. Információja szerint a vendéglátósok hajlandóak lennének segíteni a szombat esték rendjének fenntartását. Ha megszűnnek ezek a helyek, márpedig ennek a rendeletnek a hatására meg fognak, akkor a parkban rendszeressé válik az ivás, randalírozás.

Gyakran elhangzik az a felvetés is, hogy a vendéglátók nem fizetnek adót, csak bosszúság van miattuk a városban. Ez nem igaz, csak más a struktúra. Az államnak jelentős összeget fizetnek áfában, jövedéki adóban.

Energetikusként egy független energetikai cégnél dolgozik, elég komoly önkormányzati tapasztalattal, ezért építő jellegű javaslatként fel tudja ajánlani, hogy ingyen átvizsgálja a város energetikai lehetőségeit, és a valószínűsíthető milliós megtakarításokat a város fordítsa a szombat esti rendfenntartásra, ha kell, új térfigyelő kamerák beüzemelésével. Ezen érvei alapján kéri a képviselő-testületet, hogy ne fogadja el a rendelet-tervezetet. Nagyobb együttműködéssel és komolyabb előkészítéssel alkossák meg azt.

A Körös-torokra vonatkozó rendelet is működik valahogyan, bár biztonságtechnikai szempontból az is problémás, mert a rendelet szerint egyszerre zúdul a városra a tömeg.

A szombat este, csak egy a hét napjaiból. Legyen az az egy a fiataloké, még akkor is, ha az beavatkozást igényel.

Dr. Kőrösi Tibor: Az előbbiekben elhangzottakhoz kapcsolódóan mondja el, hogy annak az édesanyának a helyzete is szívszorító, aki arról értesül, hogy a gyereke alkoholmérgezés tünetével, gyomormosáson, vagy ehhez hasonló okok miatt van a szentesi kórházban.

Nem gondolja, hogy e rendelet bevezetésétől menne csődbe bármelyik vállalkozó is. Az igaz, hogy az alkoholon és a cigarettán van jövedéki adó, amiből az állam profitál. Arról viszont kimutatása van, hogy a város azon kereskedelmi egységeitől, akik körül éppen a legnagyobb a vihar, nincs adóbevétele az önkormányzatnak. Akkor ez azt jelenti, hogy nincs jelentős jövedelem sem? Akkor viszont nincs tömeg sem, de ha az sincs, akkor miről beszélnek? Tudja, hogy ez egy nagy kérdés volt, és a választ is tudja rá. Azért nincs bevétel, mert nincsenek látogatók? De, ha van látogató, akkor miért nincs adóbevétel? Ennek semmi köze a pénzhez, csak az érvekre próbál ellenérvvel reagálni. A legfőbb ellenérve az, hogy hol maradt az eddigi összefogás. Már egy órája arról beszélnek, hogy egy régóta húzódó problémáról van szó. A helyzetet ismeri a lakosság, az önkormányzat és a vendéglátósok is. Miért nem sikerült ezt valahogyan megoldani? Meg lehetne kérdezni a Városellátó Intézmény dolgozóit, hogy hétvégenként igen nagy rendszerességgel, melyik utcákban, hány táblát kell visszabetonozni.

Mit szól az az édesanya, akivel közlik azt, hogy a gyermekét azért ütötte el az autós, mert nem állt meg az Elsőbbségadás kötelező táblánál, mert azt valaki kitépte a helyéről és eldobta. Hetente van ilyen eset.

Az emberek belátását hiányolja. Azt gondolják többen is, hogy ha hajnal 4-5 óráig vannak nyitva, akkor minden gond megoldódik, ha csak 2 óráig, akkor az óriási gondok tovább szaporodnak.

Dr. Kőrösi Tibor: Szavazásra bocsátja Túri Nagy Róbert, tanácskozási joggal nem rendelkező napirendhez kapcsolódó felszólalási lehetőségét.

A Képviselő-testület egyhangúlag, 11 igen szavazattal hozzájárul Túri Nagy Róbert napirendhez kapcsolódó felszólalásához.

Túri-Nagy Róbert, a vendéglátósok képviseletében: Véleménye szerint attól, hogy lecsökkentik a nyitvatartási időt, ugyanúgy lesznek rongáló, vandál emberek az utcákon és nem fog javulni a helyzet. Az nem a vendéglátósok felelőssége, hogy az utcán mit cselekednek a fiatalok. Arról nem ők tehetnek, ha kitépik a helyéről a táblát. Nekik nem dolguk, hogy a vendégeiket a távozásuk után figyelemmel kísérjék. Erre lehetne megoldást találni. A vendéglátósok nevében mondja, hogy feléjük nem volt megkeresés, kérdés a témával kapcsolatban. Egyetért azzal, hogy valamit tenni kellene, de azt, ami az utcán történik, nem kellene a vendéglátósok terhére róni.

Magyarországon nem csak Csongrádon vannak fiatalok és szórakoztató ipar. Valahogyan megküzd ezzel a helyzettel a többi város is. Az biztos, hogy nem az a megoldás, hogy szombaton hajnal kettőkor bezárnak mindent. Csongrádon a vendéglátó egységek 90 %-a a szombat estékből él. Ráadásul a fiatalok csak szombaton szórakoznak. Ha ezt is megszüntetik, akkor nem lesz a városban szórakozási lehetőség.

Semmivel nem lesz jobb a helyzet, ha csak hajnal kettőig lehet nyitva az üzlet szombatonként. Vagy az történik, hogy akik bírják, kettőig nyitva tartanak és utána kiküldenek mindenkit az utcára, de a valószínűbb az, hogy megszűnik minden szórakozó hely a szombati szórakoztatást illetően. A kocsmák bevétele is csökkenni fog, ezzel rengeteg ember esik el a munkától. 21.50 órakor megy el az utolsó busz Szentesre, minden fiatal, aki teheti fel fog rá ülni és a szentesi kocsmákban fogja ugyanazt csinálni, amit Csongrádon nem lehet. Ott rendet tart a közterületen a város, majd ott szórakoznak és hajnal öt órakor hazajön ugyanaz a tömeg, ami egyébként itt szórakozna. Úgy gondolja, hogy ez a rendelet ebben a formában nem megfelelő, további egyeztetést kellene róla folytatni.

Máté Attila: A felsorolt utcákból legalább hat az ő körzetébe tartozik. A vendéglátósok képviselőjétől kérdezi, hogy hogyan tudná azt a helyzetet leszabályozni, hogy reggel 5-6 óráig tart a buli, a fiatalok még lehet, hogy az út közepén táncolnak, a lakók pedig nem tudnak pihenni. Tudomása szerint a lakosság részéről megkeresték a vendéglátósokat azzal a kéréssel, hogy szabályozzák a zajszintet, illetve a fiatalok szórakozóhelyeken való benntartása érdekében tegyenek olyan lépéseket, amelyek az utcán randalírozó és a várost szétverő fiatalokat kordában tartanák. Ez nem mostani probléma. Ő is megkapta azokat az aláírásgyűjtő íveket, amelyeket évekre visszamenőleg gyűjtöttek bizonyos szórakozóhelyekkel szemben. A lakosság teljes mértékben támogatja ennek a rendeletnek a megalkotását.

Havasi Jánosné képviselő asszony nem olyan körzetben lakik, ahol sok a szórakozóhely, mint például a belvárosi részben. Ott egész évben szezon van, mert az ottani szórakozóhelyek egész évben nyitva tartanak és azzal zavarják a lakosság nyugalmát.

Természetesen a fiataloknak is joguk van szórakozni. A hajnali két óráig történő szombati nyitva tartás nem korlátozza olyan nagymértékben a szórakozásukat, mint amekkora ügyet csinálnak belőle. A vendéglátósok részéről sem elfogadható, hogy ha reggel hatkor még ott hangoskodnak az ablakuk alatt.

Dr. Bodor Csaba: Olyan kép lett lefestve, ami siralmas, de nem a valóságot mutatja. Mindenki volt fiatal és tudták azt, hogy ki hová megy szórakozni. Ez nem nyitva tartás kérdése. Egy szórakozóhelynek a hírnevét az általa nyújtott programok fogják meghozni és nem az, hogy hol van, meddig van nyitva. Az ő fiatalkorában kiskunfélegyházi, kisteleki, szegedi, nagymágocsi szórakozóhelyekre is eljártak. Egy szórakozóhelyre az ott nyújtott program miatt fognak bemenni és nem azért, mert hajnal 4-5 óráig nyitva vannak.

Ennek a rendeletalkotásnak többször neki kezdett a testület, nem történt semmi. Most próbálják szabályozni, de a „tűzoltót szidják, mert oltja a tüzet”. Szeretnének megoldást találni, hogy ne legyen a tragédiák címlapján a város. Aki akart, eddig is elment más városokba szórakozni. Ez program kérdése. Az igaz, hogy a vendéglátós nem felel a vendégekért, csak a bent lévőkért. Ezért merül fel benne az a kérdés, miért fordul az elő, hogy amikor ki van írva, hogy 18 éven alulit nem szolgálnak ki, a 12-13 éves cigiző gyerekek pedig azzal dicsekednek, hogy mennyi szeszt ittak.

Azért valóban nem felel a vendéglátós, amit a vendég az ajtón kívül követ el, de azért igen, hogy a tizedik felest is oda adja, sőt le is számlázza neki, miközben ki van írva, hogy ittas embert nem szolgálnak ki. Ezt be is kellene tartani, de kiszolgálják az ittast is. Bár mindig problémát jelent annak megítélése, hogy ki számít annak.

Miért nem lehet egy rendezvényt elkezdeni 8 órakor? Miért 23 órára vannak hirdetve a műsorok? Miért hajnali egy órakor jön a fő program, ami még 2-3 órát csúszik is? Ez érdekes módon régebben működött. Ez csak szervezés kérdése. Meg kell kérni a program szervezőt, hogy hozza ide időben az előadókat, mert különben legközelebb nem tartanak igényt a munkájára. Valahol el kell kezdeni a szabályozást.

Az emberek a saját lakásukban nem élhetnek nyugodtan. A rendőrségre sem lehet mindent áthárítani, ők sem tudnak mindent megoldani, nekik is vannak korlátaik. Minél több kamera kihelyezése is megoldási alternatíva lehet.

Kiss Péter: Ellentmondásos választ kapott arra a kérdésére, hogy a vállalkozók érdekegyeztetőivel volt-e tárgyalás. Azt, hogy valamilyen ügy kapcsán megkérdezték a másik felet, nem lehet a rendelet előkészítését elősegítő egyeztetésnek tekinteni. Lehet mutogatni jobbra-balra, de sokan nem teszik a saját dolgukat. Fel lehetne vetni azt is, hogy a szülőnek milyen felelőssége van abban, hogy a tizenéves gyereke a hajnali órákban még nincs otthon, hanem az utcán van részegen, bekábítószerezve.

Teljes joggal fel lehet vetni, hogy akinek a dolga, ellenőrizze, hogy a szórakozóhelyen minden feles után oda adják-e a blokkot, a 18 éven alulinak adnak-e szeszes italt, vagy nem. A boltokban sem lehet kiszolgálni szeszes itallal a 18 éven aluliakat.

Valahol el kell kezdeni a szabályozást. Senki sem szereti, ha sérülnek az érdekei. Azt nem tudja elfogadni, hogy ezt a jogszabályalkotást a rendeleteikben előírt egyeztetések nélkül tegyék meg. Az elhangzottakból arra következtet, hogy az érdekképviseletekkel nem volt egyeztetés.

Rendnek kell lenni, vállalja fel mindenki a kényelmetlen feladatot is. Ne hozzanak olyan rendeletet, amit biztos, hogy nem tudnak teljes mértékben betartatni. Tartsák be saját szabályaikat is: egyeztessenek, kérdezzenek, tartsanak lakossági fórumot ez ügyben.

Egy rövid idő után pedig lehet, hogy újra kellene erről tárgyalni.

Megjegyzi, a Körös-torokban ordító zene felhallatszik a városba és ugyanúgy zavarja a lakosokat. Amikor ott véget ér a buli, az onnan felvonulók csinálják a balhékat. A Körös-torokra pedig nem terjesztették ki a rendelet hatályát.

Egyik oldal mellé sem szeretne állni, csak a rend mellé, de ahhoz az is kell, hogy akinek az utcát kell ellenőriznie, az ne napközben járkáljon ott, hanem éjfél után kettőkor. Véleménye szerint folytassák le a kötelező egyeztetéseket, majd egy hónapon belül tárgyalják újra, és ha még mindig úgy látják, hogy ez a legjobb megoldás, akkor azt mondja, hogy fogadják el.

Dr. Nagy Rusztem: Kiss Péter képviselő felvetésére elmondja, nem kifejezetten a rendelet-tervezettel kapcsolatban mondta azt, hogy egyeztetés történt, hanem azt mondta, hogy ebben a témakörben, ezen a területen évek óta van folyamatos egyeztetés. Ebben volt egy társadalmi egyeztetés is korábban. Jogszabály nem írja kötelező erővel elő azt, hogy rendeletalkotáshoz milyen egyeztetések szükségesek. Nem vitatja, hogy az ilyen jellegű egyeztetések hasznosak lehetnek, de ezzel kapcsolatosan folyamatosan, 2007. óta, de feltételezhetően már korábban is történtek egyeztetések. Fogadóóráján személyesen is beszélt több vállalkozóval is arról, hogy hogyan lehetne ezt rendezni, közösen próbálták keresni a megoldást. A rendőrkapitány úrral egyeztetett a város vezetése. Számtalan fórum volt, ahol próbálták a megoldási lehetőséget megtalálni. Kaptak ígéreteket, választ, hogy milyen formában lehetne rendezni a helyzetet, de ezek a szórakozóhelyeken és az utcán nem hozzák meg a kellő eredményt.

Ellentétes érdekek állnak egymással szemben. A szükségesség és az arányosság mértékét kellene ebben megtalálni. A rendelet tervezetben ezt próbálták megfogalmazni.

Nem érti, hogy miért ne változhatna a szórakozási szokás? El kell mindenkinek azt fogadnia, hogy ez napjainkban reggel 5-6 óráig tart? Miért nem lehet ebben előre lépni? Ha nincs benne intézkedés, rendelkezés, akkor ez önmagától nem fog megváltozni. Éppen a jelenlegi szabályozástól várják és várható az el, hogy ne kőbe vésettek legyenek a mostani szórakozási szokások. Ha valaki tudomásul veszi azt, hogy hajnal kettőig van nyitva az üzlethelyiség, akkor lehet, hogy nem azonnal, de belátható időn belül tud a szokásain változtatni. Lehet, hogy hamarabb kezdenek el szórakozni, odamennek 8 órára és nem hajnali 1-re, ha tudják azt, hogy kettőig van nyitva.

Nem venné kőbevésett dolognak, hogy átalakultak és ilyenek a szórakozási szokások. Ezen a metodikán haladva, talán a lakosságnak is át kellene állnia egy másfajta alvási kultúrára, és ezeken a napokon feküdjenek le reggel 6-7 órakor és aludjanak napközben? Ezen problémakör kapcsán a másik problémakört a lakossági oldalt is meg kell világítani.

További hozzászólás nem hangzott el.

Dr. Kőrösi Tibor: Havasi Jánosné képviselő javasolta, hogy az előterjesztést vegyék le napirendről és a 2011. június 28-ai rendkívüli ülésen kerüljön megtárgyalásra, ezért szavazásra teszi fel.

A képviselő-testület 5 igen és 7 nem szavazat mellett, nem ért egyet a javaslattal. Dr. Kőrösi Tibor szavazásra bocsátja a beterjesztett rendelet-tervezetet. A képviselő-testület 7 igen, 4 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett – minősített többséggel – megalkotja következő rendeletét.”

Mint a vitában is elhangzott, a döntést érdekegyeztetés, lakossági véleménykikérés (fórum, véleménygyűjtés, stb.) nélkül hozták meg. Mivel akkor épp következett a tiszai nyári szezon, s beindultak az üdülőterületi szórakozóhelyek, a városiak pedig – szokásos módon – két-három hónapra bezártak, a téma elsikkadt. Tavaly ősszel több városi szórakozóhely már ki sem nyitott. Idén viszont a nyitva tartási időkorlátok áthágása jelentős büntetést is maga után vonhat, így a legtöbb helyen „fejet hajtanak” a helyi hatalom akarata előtt, a fiatalok pedig egyre többen keresik fel a környező településeket, a kollégisták pedig hétvégén is egyre kevesebb időt töltenek a szülővárosukban.

Az aláírásgyűjtés közvetlen jogkövetkezményt nem jelent, így a város vezetését semmire nem kötelezi. Ha követik az eddigi gyakorlatot, a gyűjtőíveket – elvileg – gond nélkül figyelmen kívül hagyhatják.

Hírportálunkon megjelenő információk bármilyen utánközlése kizárólag a website tulajdonosának írásbeli engedélyével lehetséges.