CSONGRÁD - 2013. Május 5.

Közel másfél hónap alatt a nyilvános beszólásoktól a névtelen feljelentőlevélen át egy botrányos testületi ülési vitáig, majd kizárásig jutottak egymással a helyi politikai közélet prominens szereplői. Az igazi acsarkodás a párton belül zajlik, s – látszólag – csak két szereplőre korlátozódik. A színfalak előtt ugyanis Kőrösi Tibor polgármester és Nagypál Sándor jeleníti meg a vitákat. A mélyben rejlő valóságra azonban más is utal, így például az eljárási módok, a hírek kiszivárogtatásától rettegő pártkorifeusok, vagy éppenséggel a testületi ülés valósághoz képest mintegy öt perccel rövidebb felvétele. Mindeközben a Fő utcai üzletek jó része már üresen áll, s alig akad jól prosperáló vállalkozás a városban, a szinte éhbérért közterületre vezényelt közmunkások léte mégis javítja a statisztikákra oly’ büszke politikusok lelki nyugalmát.

A csongrádi politikai élet szereplői – a saját maguk alkotta közéleti mocsárban – a jelenleginél mélyebbre már-már csak úgy hatolhatnak, ha ama ereszkedési művelethez bányakapitánysági engedélyt is beszereznek. A március 20-án névtelen feljelentéssel kezdődött nyilvános folyamat mögött a mélyben egymásnak feszülő erők húzódnak, melyek még csak most, a jövő évi választások közeledtével kezdenek a felszínre törni. A családi szálak és baráti összefonódások miatt klánnak is nevezhető, jobboldalinak hazudott bábszínházban azonban most két olyan szereplő püföli egymást, akik mögött a főszereplők vígan összemosolyognak, hiszen ők ketten – látszólag – egyelőre „elviszik a balhét”.

A legutóbbi, április 25-i önkormányzati képviselő-testületi ülésen Nagypál Sándor önkormányzati képviselő napirend előtt kért szót, s ismertette, hogy az önkormányzat egy névtelen levél kapcsán akadályozta meg a polgárőrség tulajdonában lévő egyik ingatlan védelmét szolgáló új tető gyors megépítését. A Csongrád és Térsége Polgárőr Egyesület elnöki tisztségét is ellátó fideszes városatya, valamint a szintén fideszes polgármester között lejátszódott, a Csongrád Televízióban két alkalommal is bemutatott vita azonban nem tükrözi az ülésen elhangzottakat. A szerkesztőségünk által a televízió műsorából rögzített, a vita teljes egészét bemutató műsorrészről készített videofelvételünk, s a Nagypál Sándor által az ülés után kikért hivatalos jegyzőkönyv (melynek mind a hét oldala a cikk alatti első galériában megtekinthető) összevetése ugyanis másfél oldalnyi eltérést mutat. A televíziós felvételből hiányzik az a rész, melyben a kisvárosi vitába még a belügyminisztert is belekeverték.

A Csongrád Televízió műsorából átvett videó a jegyzőkönyv ötödik oldalának végéig tartalmazza csak a vitát, azt követően már csak a vita lezárása és a zárt ülés elrendelése látható. Vagyis előfordult immár az a példátlan eset is, hogy az elvileg a testületi ülést „csúsztatott élőben”, vagyis rögzítésről, de a folyamatokat vágás nélkül bemutató televíziós közvetítést – előzetes jelzés nélkül – megvágták, persze az is előfordulhatott, hogy az rejtélyes körülmények között öncsonkítást hajtott végre. Az ügyben megkérdezett két érintett közül mind a képviselő, mind a polgármester állítja, hogy a vita valóban hosszabb volt, de nem tudnak róla, hogy a vita vége miként tűnt el a televíziós felvételből. Vágópontot a felvételen nem lehet felfedezni, s a polgármester érdeklődése nyomán, a televízió általa megbízott működtetője, valamint a felvétel ugyancsak általa megbízott készítője is tagadja, hogy „belenyúltak” volna a rögzítésbe. Természetesen, ez hihető is, hiszen akár még csoda is történhetett – bár a csoda tudja, hogy ezen a „megmagyarázhatatlan rövidülésen” már miért is nem csodálkozott senki a szerkesztőségünkben.

A 2010. október 3-án tartott helyhatósági választás utáni időszakban igazi, látványos, s a város fejlődését eredményező fejlesztést felmutatni nem képes jelenlegi vezetők közül azonban valami ok miatt ismét csak két, a „kemény magtól” távolabb lévő, épp annak a két végén helyet kapott személy csapott össze. A cikk alatti második képgalériában is látható névtelen levél miatt leállított tetőépítés alapvetően nem okozott a volt MHSZ-székház épületében jelentősebb károkat, annak inkább a háttérből eredő jelzésértéke lehetett. A gyerekírással megcímzett borítékba helyezett, szövegszerkesztő programmal írt levelet ugyanis komolyan vette a hivatal: a már a március 21-i testületi ülésen is időnként összecsapó Kőrösi Tibor és Nagypál Sándor előzetes bizottsági vitái után, 20-án postára adott, de csak 22-én a hivatalba érkezett, normál postai küldeményként kézbesített névtelen levelet ugyanis iktatták. Az is érdekes, hogy a névtelen levél nyomán miért indult el az eljárás, melynek eredményeként pár nappal hátráltatták egy olyan ingatlannak a bevédését, amely – a polgárőrség megszűnése esetén, a szervezet alapszabályából adódóan – az önkormányzat tulajdonába kerül. S az is figyelemreméltó, hogy a látszólag piti ügy miért dagadt közéleti botránnyá, melyről a polgármester még az internetes naplójában is írt :

„A polgárőrség székházának tetőzetét építési engedély nélkül kezdték el építeni. Bejelentésre a hivatal megállapította a törvénysértés tényét és elindult az eljárás. Ez a lépés váltotta ki abból az emberből a dühöt, aki képviselőként maga is jogszabályalkotó és egyben a törvényesség egyik őre kellene, hogy legyen. Ez persze nem jelentheti azt, hogy a törvényen felül áll. Szerintem. A hivatalos eljárás lezajlott. Az ezt sérelmező nem éppen visszafogott fellépéssel, a pártállami időknek megfelelő stílusban, fenyegetőzve a Belügyminisztérium emlegetésével reagált. Mintha 30 évvel korábbi dátumot írnánk. Mintha a törvények megszegésétől nem kellene tartani, hanem féljen az, aki törvényesen jár el.

Csongrádon nem fogunk ilyen világban élni. A nagy hang, illetve a hangtalan nyomozás, az adatok gyűjtése nem szabad, hogy megijesszen bárkit is. A ,,mindenki figyel mindenkit” állapot közel negyed századdal a rendszerváltás után nem jellemezheti életünket. A múltban élő emberek ne határozzák meg se a jelent, se a jövőt. Az egyéni érdekek ilyen eszközökkel való érvényesítése mindannyiunktól távol kell, hogy álljon, pozíciótól függetlenül!

A képviselői eskü arra kötelez bennünket, hogy a városunkat szolgáljuk, de arra nem, hogy más életét bárki is megpróbálja megnehezíteni, megfigyelni, fenyegetni.”

Az ügyben a polgármester bejegyzéséhez érdekes felvetéseket írt a becq74 néven kommentelő olvasó, aki a következő kérdésköröket firtatta:

„Volt valami sumákolás, ami miatt szándékosan nem kért a polgárőrség engedélyt a munkára, vagy „csak” mulasztás/nem tudtam az ok? Aki a hatósághoz fordult, azt mi indította erre: olyan műszaki hiányosságot látott, ami emberi/vagyoni kárt okozhatott volna, vagy csak tudott a papír hiányáról, és ebben jó alkalmat látott valamiféle törlesztésre? Az építési jog nem véletlen ismeri az utólag kiadott fennmaradási engedély fogalmát... A hatóság előtt fordult-e felebarátjához, ha kétségei támadtak akár a jogszerűséggel, akár a szakszerűséggel kapcsolatban? (…) A hatósági határozat az általános gyakorlatba illeszkedik, vagy „drákói szigorral példát statuál"? A határozathozatali eljárásban volt-e lehetősége az építtetőnek hiányosságai pótlására? Emberséges vagy bürokrata volt a hatóság a törvény adta kereteken belül? Szóval – mint tudjuk – a joggal és az információkkal visszaélni is lehet.

Kíváncsi vagyok, itt mi, hogyan történhetett?!”

A bejegyzésre a polgármestertől a fórumban válasz nem érkezett, a fenti felvételen látható testületi ülési pengeváltás azonban – még ha egy „szép” rész a televíziós útvesztőkben el is tűnt – jól mutatja, mennyire fontos volt, hogy ki és mikor hívta fel a másikat, illetve nem hívta vissza. Vagyis teljesen más miatt háborog e tenger, olyan ez, mint egy cunami, ami még csak közelíti a partot, az igazi ereje még a mélyben rejlik, viszont a kiemelkedő hullám már látható.

A volt MHSZ-épület tetőszerkezete időközben elkészült. Az avatóünnepséget május elsején délután megtartották. Az egyesületi elnökként köszöntőt mondó Nagypál Sándor elsősorban a segítőkről, s kevésbé a munkát hátráltatókról szólt:

A rendezvényen a polgárőrszervezet tevékenységét közvetlenül, hivatalból segítők mellett azon polgárőrök vettek részt, akik a tető építésében több héten keresztül társadalmi munkában dolgoztak. A várost a meghívás ellenére egyetlen önkormányzati vezető sem képviselte. A polgármesteri hivatal részéről az aljegyző és a műszaki iroda egy munkatársa volt jelen. Az ünnepség közben megérkezett Vincze László országgyűlési képviselő is, aki szintén elismeréssel szólt a legújabb beruházásról, de az azt övező botrányt szó nélkül hagyta. Szerkesztőségünk érdeklődésére a fideszes honatya azt mondta, hogy amint eljön az ideje, elmondja majd a véleményét.

A Fidesz csongrádi szervezete április 29-i taggyűlésén információink szerint a tagság többsége úgy döntött, hogy Nagypál Sándor távozzon a párt önkormányzati frakciójából. Miután erről a polgármester nem kívánt lapunknak tájékoztatást adni, Nagypál Sándort is megkérdeztük, hogy kizárták-e, de ő sem adott egyértelmű választ, ám azt nem tagadta, hogy volt egy ilyen tárgyú, róla szóló szavazás. Mikor az okokat firtattuk, azt mondta, többek között azzal is megvádolták, hogy a szerkesztőségünket ő látta el „fideszes információkkal”, de alapvetően nem ez volt a kiváltó ok.

Az ügy jelenlegi állása szerint szerkesztőségünk Nagypál Sándort így akár a saját, tiszteletbeli politikai áldozatának is tekinthetné, mégis inkább sajnáljuk, hogy – a rettegő pártkatonák hiedelmeivel ellentétben – eddig mindösszesen két alkalommal (most és egy korábbi, még a választások utáni lényegtelen ügyben) adott információt lapunknak. Az viszont bizonyos, hogy amennyiben a huszonhárom éve mindig a legnagyobb arányú támogatással, egyéni körzetből a testületbe jutott városatya kezét már a látszólagos frakciófegyelem sem köti meg, az a bizonyos cunami még gyorsabban száguld a part felé.

Hírportálunkon megjelenő információk bármilyen utánközlése kizárólag a website tulajdonosának írásbeli engedélyével lehetséges.